Megdicsérte magát a helyettes államtitkár: 11 felsőoktatási intézményünk szerepel a világ élvonalában

Hankó Balázs A felsőoktatási képzések ágazati modernizációja című projekt nyitórendezvényén közölte, hogy a képzéseket gyakorlatiasabbá, rugalmasabbá, a munkaerőpiaci fókuszúvá, a szakindítást és szaklétesítését gyorsabbá kívánják tenni. Elmondása szerint az oktatási kormányzat ennek kialakítására szövetkezett konzorciumi partnereivel, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal (MAB), a Magyar Rektori Konferenciával, az Oktatási Hivatallal és a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-vel.

A helyettes államtitkár beszélt a magyar felsőoktatás megújulásáról:

az elmúlt két évben teljesen új fenntartói struktúra alakult ki, 21 modellváltó és 16 egyházi fenntartású intézménnyel.

Közölte: idén – a korábbiakhoz képest két és félszeresére növelt – ezermilliárd forintnyi finanszírozás áll a felsőoktatási intézmények rendelkezésére. Jelezte, hogy ez az Európai Unióban is toplistás finanszírozást jelent. Kifejtette, minőségi és teljesítményalapú finanszírozást alakítottak ki, amiben a források 30, 40 vagy 50 százaléka olyan minőségi paraméterektől függ, amelyek célja, hogy csökkenteni tudja a hallgatók lemorzsolódását. Hankó Balázs célként jelölte meg, hogy a jól képzett, gyakorlati fókuszú képzéssel rendelkező hallgatók rövid időn belül a képzettségüknek megfelelő munkahelyeken helyezkedjenek el.

A helyettes államtitkár további olyan kiemelt ágazati célokat jelölt meg, mint a kutatási teljesítményben való előrehaladás, a nemzetközi mobilitás elősegítése, a tehetséggondozás, a sporttevékenységek javítása és a társadalmi felzárkózás segítése.

„Azt, hogy jó úton járunk, bizonyítja az is, hogy 11 felsőoktatási intézményünk szerepel a világ élvonalában” 

– mondta, arra is kitérve, hogy 2013-hoz képest 65 százalékkal nőtt a külföldi hallgatók létszáma, elérve a 40 ezret. Úgy fogalmazott, „új a tömlő, új a szerkezet”, amibe "új bor kell". Hankó Balázs szavai szerint ez az új bor a megújított gyakorlati fókuszú képzési rendszer.

A további tervekre térve jelezte: az 1,8 milliárdos forráson kívül a jövőben további gyakorlati képzési támogatások lesznek elérhetőek, a digitalizációra pedig további EU-források állnak rendelkezésre. Az eseményen Merkely Béla, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke arról beszélt: szervezetük elkötelezett felsőoktatás versenyképességének folyamatos növelésében, és az új képzési struktúra ehhez számos lehetőséget ad a kezünkbe.

A Semmelweis Egyetem rektora egyúttal kulcskérdésnek nevezte a gyakorlati képzést, majd példaként említette, hogy az orvos- és egészségtudományok esetében képzésük felét a hallgatók gyakorlatokon töltik. Merkely Béla utalt arra is, hogy hasonló arányt tartana kívánatosnak a mérnök- és pedagógusképzésben is. A MAB MTI-hez eljuttatott írásos összegzése szerint a humán tudástőke gazdasági jelentősége a 21. században fokozatosan nő, és a tudásipar jelentősége a koronavírus-járvány hatására különösen felértékelődik, és elengedhetetlen, hogy a magyar felsőoktatás is reagáljon ezekre a kihívásokra, és javítsa versenyképességét. A fejlesztések hatására kialakuló modern, inkluzív és minőségi felsőoktatási rendszer működtetése fenntarthatóvá válik – olvasható az összegzésben, amely szerint a projektben vállalt tevékenységek 2023 évégig teljeskörűen megvalósulnak.

(Kiemelt képünk illusztráció: Fiatalok a sikeres felvételit ünneplik a Pont Ott Parti - felvételi eredményváró rendezvényen Budapesten, az ELTE Lágymányosi Campusán 2021. július 22-én. MTI/Bruzák Noémi)