Vulkánidőszak

Az Eyjafjallajökull utoljára százötven éve tört ki. Akkor egy évig működött. Szakemberek szerint az izlandi vulkán most akár hetekig, hónapokig is aktív maradhat. De az is megeshet, hogy hirtelen elcsendesedik.

Vegyük a nem túl biztató előrejelzéseket: a kiszámíthatatlan vulkán kiszámíthatatlanná teszi a légi közlekedést. Ha Európa ege nem tisztul, s akár hónapokon át nem szabadulunk a vulkáni hamutól, akkor időről időre újra le kell zárni majd a légteret. Vagy – jobb esetben – egy részét.

Vértes András közgazdász, a GKI vezérigazgatója úgy véli, épp a hektikus légi közlekedés, a bizonytalanság okozhatja a legnagyobb kárt a gazdaságban. Főként a szolgáltatószektorban. Nem lehet hónapokkal előre tervezni sem üzleti, sem turistautakat.

– A modern gazdaságok már rég elmozdultak a termeléstől a szolgáltatás- és információkereskedelem felé. A termelés a légtérzár miatt nem áll le, a gyárak többsége üzemel. De a szolgáltatáskereskedelem akadozása megrendítheti az európai országokat.

Vagyis: a vulkánkitörés közvetlen vesztesei az idegenforgalom és a légitársaságok. Egyetlen légitársaság napi vesztesége pedig – a légtérzár miatt – 200 millió dollár.

A vulkán gazdasági hatásairól megkérdeztük az angliai IHS Global Insight gazdaságkutató cég elemzőjét, Howard Archert is. Lapunknak azt nyilatkozta: ha a légtérzár még a nyári hónapokban is fennáll – akár kisebb-nagyobb megszakításokkal –, az leginkább a dél-európai országok gazdaságát érintheti. Ugyanis – például – a spanyol és olasz tengerpartra a turisták repülővel utaznak. Spanyolországban pedig a GDP tíz százalékát teszik ki a turizmusból származó bevételek.

Mindezt azzal egészíti a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, Róna Iván: ha hónapokon át újra és újra többnapos légtérzárat rendelnének el, az nagyobb károkat okozna a légi közlekedésben, mint a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás utáni kényszerszünetek. Számokat is sorol Róna: a vulkán kitörése után, csak április 15. és 18. között 63 ezer járatot töröltek. Az Európai Unióban évente 240 millió turisztikai érkezéssel számolnak, ez több mint 200 milliárd dolláros bevételt jelent.

Ami pedig a hazai turizmust illeti: Magyarországra naponta mintegy tízezer külföldi érkezik. Akik repülővel jönnek, azok költik a legtöbbet: 95 százalékuk szállodát és magas szintű szolgáltatásokat vesz igénybe. Nem meglepő tehát: a szállodáknak néhány napos légtérzár is 100 milliós nagyságrendű bevételkiesést jelent.

Róna Iván szerint szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem a turisztikai főszezonban ütött be a krach. És – remélhetőleg – nem is tart addig.

Ugyanakkor Howard Archer azt is mondja: ha a légi közlekedés továbbra is akadozik, az már egyéb közvetett gazdasági károkkal is járhat az európai térségben.

– Érintheti – például – a befektetéseket, elmaradhatnak nemzetközi üzleti találkozók, így bizonytalanná válhat a pénzügyi piac is. Ez pedig befolyással lehet a még mindig törékeny európai gazdaságra.

A brit elemző hozzáteszi: a vulkán és a vulkáni hamu gazdasági hatásait – földrajzi elhelyezkedése okán – Nagy-Britannia sínyli meg a legjobban. Az export-import áruk 25 százalékát szállítják repülővel. Egy komolyabb légiközlekedési válság esetén akár meg is szűnhetnek exportőrcégek, de az európai vállalatok angliai importját is nehezíti a kialakult helyzet.

Több közgazdász is úgy vélekedett: az elhúzódó légtérzár esetén a jövőre prognosztizált 1-1,5 százalékos európai gazdasági növekedés veszélybe kerülhet.

Vértes András másként látja: legfeljebb néhány tizednyi GDP-csökkenéssel lehet számolni, ha továbbra is bizonytalan marad a légi közlekedés.
– Franciaországban néha hetekre bezártak terminálok különféle sztrájkok miatt, de ennek végül nem lett igazán gazdaságcsökkentő hatása. Nyilván a mostani, egész Európát érintő „vulkánhelyzet” súlyosabb, ám akkor sem akadályozhatja jelentősen a recesszióból való kilábalás folyamatát. Így egyelőre attól sem kell tartanunk, hogy a külső konjuktúra gyengülése újra magával rántja a hazai gazdaságot is.

Az ELTE természetföldrajzi tanszékének vezetője, Karátson Dávid vulkanológus szerint naivitás azt gondolni, hogy az izlandi vulkánok hirtelen leállnak. A szigeten harminc működő vulkán van, közülük egy-egy rendre aktivizálódik néhány évente.

A szakember emlékeztet: 2004-ben már kitört egy hasonló nagyságú vulkán, akkor részleges légtérzárat rendeltek el Európa nyugati felén.

– A mostani vulkánkitörés a körülmények egybejátszása miatt is más: az Eyjafjallajökull Izland déli részén található. És valamivel erősebb hamufelhőt lövellt ki, mint a korábbiak. A nyugati szelek övezetében vagyunk, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szél Európa felé sodorta a vulkáni felhőt. De tudni kell: a hamufelhő magasságát és nagyságát tekintve ennél jóval nagyobb vulkánkitörések is voltak már Izlandon.

Karátson hangsúlyozza: a kőzetlemezek fordított Y alakú hasadék mentén találkoznak, a távolodásuk miatt folyamatosak a vulkánkitörések. Az egyik vulkán aktivizálódása gyakran átterjedhet a szomszédosra. Így várható, hogy hamarosan „megmozdul” az Eyjafjallajökullhoz közeli Katla vulkán is. Kérdés, hogy a Katla által kilövellt hamufelhőt is Európa felé sodorja-e a szél.

Az ÁNTSZ közleménye szerint elsősorban a légzőszervi betegségben szenvedők számára lehet veszélyes a vulkáni hamufelhő. De csak akkor, ha esőfelhővel keveredik. (Szerencsére az utóbbi időszakban csupán az ország néhány részén fordult elő összefüggő esőzés.)

Karátson Dávid ezzel kapcsolatban még megjegyzi: az izlandi vulkáni hamu „jellegzetessége” a magas fluortartalom, amely elsősorban a csontokat károsíthatja. De megnyugtatásul: Magyarország felett „felhígult” a vulkáni felhő, ezért már nem tartalmaz egészségre ártalmas mennyiségű fluort.