Vérszemet kaptak a szolgáltatók? Évek óta nem emeltek így árat
Év közben utoljára 2009 júliusában láttunk a mostani júliusinál nagyobb áremelést a szolgáltatásoknál. Vérszemet kaptak a szolgáltatók?
Egy hónap alatt 0,9 százalékkal emelkedtek a szolgáltatások árai idehaza, így ennek a termékkörnek nagy szerepe van abban, hogy mind az elemzők többségének, mind az MNB-nek a várakozásánál magasabb lett a júliusi infláció. A piac alapvetően zéró körüli inflációt várt júniusra, míg a jegybank még a június elején készült inflációs jelentésében 0,1 százalékos deflációt vetített előre.
Ugyan a teljes kosárra számolt különbség minimális a várakozások és a ténylegesen 0,1 százalékos plusz között, ha a részletekbe kicsit jobban „belemászunk”, találhatunk olyan elemet, ami minden bizonnyal szignifikánsabban eltér attól, amit a szakemberek vártak – számolt be róla az Mfor.hu.
A szolgáltatások 0,9 százalékos összesített drágulása ugyanis kiugró mértékű az elmúlt évek tényadatainak a tükrében. Különösen úgy, hogy a szolgáltatók többsége az év elején, az inflációs várakozások alapján árazza át „termékét”, és utána év közben már csak kisebb módosításokat eszközölnek. Nos, most júliusban, vagyis az év közepén kimutatott 0,9 százalékos drágulásnál nagyobbat utoljára 2012 januárjában (+2,2), előtte 2010 februárjában (+1,0), azelőtt pedig 2009 júliusában láthattunk (+3,2). Ez utóbbi esetben ugyanakkor egyszeri hatás, mégpedig az áfakulcs akkori emelése játszott meghatározó szerepet.
A szolgáltatók tehát júliusban júniushoz képest olyat emeltek, amire évek óta nem volt példa, ráadásul egyedi, egyszeri hatásokról sem beszélhetünk. Tehát jó eséllyel a szolgáltatók megérezték az erősödő keresletet, amely immár „elbírja” az árak szolid emelését is.
Ha a szolgáltatás termékcsoporton belül „ásunk” tovább, akkor szinte kivétel nélkül drágulást láthatunk. A kilenc alcsoportból csak egy esetben (kulturális és szabadidő-szolgáltatás) mért a KSH 0,1 százalékos csökkenést, és kettőnél stagnálást (szerencsejáték, egyéb szolgáltatások). A legnagyobb drágulást az üdülési szolgáltatásoknál (+5,3%) láthatunk, de ennek szezonális okai vannak, és minden évben megfigyelhető. Szintén a szezonalitással lehet magyarázni a közlekedési szolgáltatások egyhavi 1,5 százalékos drágulását is, ugyanakkor a testápolási, egészségügyi szolgáltatások (+2,2%) és a lakbér, lakásszolgáltatás (+0,2) drágulási üteme évek óta nem volt ilyen magas. De a hírközlés (+0,4) és a háztartási szolgáltatások (+0,3) százalékos havi inflációjára is magasabb, mint a teljes fogyasztói kosárra számolt 0,2 százalékos pénzromlás.
