Üzentek Orbánnak: "Meg fogjuk védeni az újságíróinkat"

Amikor Josef Kogler a magyar médiatörvényről beszél egy dolog kimondatlanul is a levegőben van: a remény, hogy még minden jóra fordulhat. Kogler az Inform Média Kft médiavállalkozás ügyvezető igazgatója. A cég, amely a

A Die Presse emlékeztet: egy hónappal ezelőtt, január 1-én lépett életbe az új médiatörvény, és megkezdte működését az új médiafelügyeleti szerve, a NMHH. Ez a hatóság felügyeli az állami és magán TV- és rádióadókat, az újságokat, az internetoldalakat. Ezzel egy időben Magyarország átvette az EU soros elnöki posztját. Kezdetben az EU részéről nagyon visszafogott volt a dorgálás, csak a múlt héten fejezte ki Neelie Kroes EU biztos egy levélben „komoly kételyét” arra vonatkozóan, hogy vajon összeegyeztethető-e a médiatörvény az EU-joggal. A Bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegeti Magyarországot. Navracsics Tibor miniszterelnök- helyettes és igazságügyi miniszter a Bizottságnak adott válaszában védelmébe vette a törvényt, és biztosította partnerét, hogy a magyar kormány mindent el fog követni annak érdekébe, hogy a médiaszabályzás „megfeleljen az uniós jog követelményeinek”. Továbbá azt is egyértelművé tette, hogy Magyarország kész elvégezni a törvény módosítását, ha ezt a Bizottság szükségesnek fogja tartani. Ez olyan ajánlat, amely sokak számára csak üres szóvirágnak tűnik.

Milyen hatással van a törvényváltozás a szerkesztőségek napi tevékenységére? Alig érezhető vagy egyáltalán semmilyen - egyelőre. Ez arra vezethető vissza, hogy mostanáig még nem alkalmazzák a törvényt, véli Josef Kogler. Kiadója ugyanúgy tevékenykedik, mint eddig – de azért lát „két konkrét problémát”: így a médiumoknak az a kötelezettsége, hogy nyilvánosságra kell hozni a forrásokat, illetve a büntetés kiszabása a médiumokra, ha a tudósítás „kiegyensúlyozatlan”. Újságíróktól hallja, hogy az új törvény érezhetően elbizonytalanította az informátorokat. A Magyarországon tevékenykedő külföldi vállalkozásokra bevezetett ágazati válságadó hatással van a médiavállalkozásokra is. „Közvetlen hatással lehetnek ránk is, ha azok a cégek, amelyeket a válságadó érint – pl. bankok, kiskereskedelmi áruházláncok – , a jövőben takarékoskodnak a reklámmal, és ezért kevesebb hirdetéssel keresnek meg bennünket”.

„A külföldi sajtó hisztériája”

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök a külföldről és az EU-ból érkező bírálatot „ rossz szándékú beavatkozásnak” minősítette, és Szegedi Csanád, a radikális jobboldali párt, a Jobbik alelnöke a „nemzetközi sajtó hisztériájáról” beszél, a nyugtalan polgárok ismét és ismét az utcára vonulnak. Utoljára csütörtökön mintegy 7000 ember tiltakozott beragasztott szájjal a törvény ellen. „A széles tömeg nem igazán foglalkozik ezzel” – mondja Josef Kogler. Ezt a konzervatív hetilap, a Heti válasz körkérdése is megerősíti: a megkérdezettek 57% nem látja veszélyeztetve a sajtószabadságot.

Szelényi Iván magyar szociológus, aki az amerikai Yale Egyetemen is tanít, a baloldali liberális hetilapban, a 168 Órában így magyarázza a médiatörvény keletkezését: „A Fidesz kormánypárt az európai országok médiatörvényeiből a legkonzervatívabb cikkeket ragadta ki, ezeket saját szája íze szerint interpretálja, és az egyik legkorlátozóbb médiatörvényt alkotta meg”.

A lap szerint a Fidesz nem tartja fontosnak a sajtó- és médiaszabadság sérthetetlenségét. „ A kormánypárt az eltelt 20 év alatt nem értette meg, hogy a sajtó- és a véleménynyilvánítás szabadsága Nyugaton a társadalom politikai és kulturális önazonosság tudatának lényegi alkotórésze” – mondja György Péter esztéta. Josef Kogler, bár még nem tudja pontosan, hogy mi vár az ágazatra, magabiztos, csaknem harcias marad. Azt ígéri, hogy „meg fogjuk védeni az újságíróinkat, hogy független tudósításokat tudjanak készíteni”.