Uniós források: egyszer hopp, máskor kopp

A kormányzati információk alapján nehéz eligazodni az uniós támogatások lehívása, kifizetése és a felhasználás szabályosságát firtató vizsgálatok ügyében. Úgy tűnik, nagyon ügyelnek arra, hogy teljes, átfogó képet ne kaphassunk a helyzetről, csak részinformációkat, azokat is leginkább a kedvező fejleményekről. Így például már többször bejelentették, hogy a rendelkezésünkre álló összes pénzt fölösen lekötöttük, csaknem mindet már le is hívtuk és még a padlást is kiseperjük.

Ehhez képest brüsszeli hivatalos kimutatásokból tudhattuk meg, hogy a támogatások felhasználásának ellenőrzése során olyan szabálytalanságokra bukkantak, amelyek miatt hatszázmilliárd forintnyi forrás lehívását és kifizetését felfüggesztették. Ezekről hónapokig folytak az egyeztetések, amelyek nyomán büntetéseket kell fizetnünk ahhoz, hogy a pénzcsapok megnyílhassanak. Egy hét eleji tájékoztatás szerint sikerült részben megállapodni, és 22 milliárd forintnyi büntetés fejében 210 milliárdot napokon belül kifizet Brüsszel a visszatartott pénzből.

Ez jó hír, és azt sugallja, hogy a vizsgálatok lezárultak, méghozzá számunkra viszonylag kedvező eredménnyel. Pedig erről szó sincs, az EB és az EU csalások elleni hivatala több projekt esetében továbbra is kutakodik, és brüsszeli forrásokra támaszkodó sajtóhírek szerint súlyos problémákat találtak. Eddig több mint 160 milliárd forint felhasználásánál bukkantak szabálytalanságokra, érdekes módon ezek a Simicska-féle Közgéphez köthető projektek.

Ha az EB ezeket megalapozottnak találja, nem úszhatjuk meg egyszerű büntetéssel, a kapott pénzt vagy egy részét vissza kell fizetnünk. Jó lenne tudni, milyen más ügyekben fenyeget minket hasonló retorzió, mekkora összegekről lehet szó és mennyit veszíthetünk a feltárt problémák nyomán. A kormány illetékeseitől rossz híreket nemigen hallhatunk, a sikerpropagandába azok nem illenek bele, így inkább elhallgatják őket.

Előbb-utóbb mégis ki fog derülni, végső soron mennyit sikerül felhasználnunk az előző hétéves ciklus kereteiből. Az máris bizonyos, hogy az eredetileg becsült 8200 milliárd forintnál többet, ezzel viszont nem dicsekedhet a Fidesz-kormány. A jórészt neki köszönhető forintgyengülés ugyanis 5-600 milliárd többletet jelent, mivel öt éve 265 forintot ért egy euró, azóta átlagban 300 felett volt, ma 313–315 között jegyzik.

A gyengülő árfolyam mellett a 2014–2020 közötti ciklus fejlesztési és kohéziós keretei is jócskán meghaladhatják az eredetileg becsült 7000 milliárdot. Erre szükség is lesz, mert az uniós források nélkül a magyar gazdaság képtelen növekedni, a beruházások döntő részét azokból finanszírozzuk. Ebből a kiszolgáltatottságból egyenesen következik, hogy a növekedésünk közvetlenül függ a brüsszeli támogatások mértékétől. Frappánsan jelzik ezt a számok: a tavaly 3,6 százalékra ugrott GDP-bővülés mögött 2400 milliárd forintnyi beáramlott uniós pénz áll, ami önmagában a nemzeti össztermékünk nyolc százaléka.

A rossz hír az, hogy az idei év végére a korábbi támogatások kifutnak, az újak pedig még csak most indulnak. Ennek hatása máris érződik: az első negyedévben még maradt a tavalyi tempó, a másodikban viszont már lassult a gazdaság, és ez a trend folytatódik. A GKI legfrissebb prognózisa szerint 2015-ben a növekedés üteme 2,7 százalékra csökkenhet, jövőre pedig 2 százalékra esik vissza. Ebben meghatározó szerepe van az uniós források jelentős csökkenésének, aminek nyomán a beruházások volumene az idén stagnál, jövőre viszont már szűkül.

A lassuláshoz hozzájárul a belső felhasználás, ezen belül pedig a fogyasztás bővülésének visszafogása, a visszatérő infláció miatt a reáljövedelmek is csak csekély mértékben nőhetnek. A külső környezet sem túl kedvezően alakul, a globális növekedés lassul, ami a kivitelünket és annak révén a húzóerőnek számító ipari termelésünket közvetlenül érinti. Ez utóbbi tavaly még tíz százalék felett bővült, az ütem az idén 7,5 százalék, jövőre pedig már csak öt százalék körül alakulhat.

Emellett sok a negatív kockázati tényező, így például Kína megrendülése, a közel-keleti helyzet, a menekültválság és annak következményei, a VW-botrány várható hatásairól nem is beszélve. A pénzpiacok mozgása szintén bizonytalan, a befektetők hozzáállását a válsághelyzetek és a már beharangozott amerikai alapkamat-emelés jelentősen, számunkra kedvezőtlenül befolyásolhatják.

Mindez még fontosabbá teszi az újonnan megnyíló uniós keretek minél gyorsabb és hatékonyabb felhasználását. A kormány még az idén 900 milliárd forintnyi pályázatot hirdet meg, ezekből leghamarabb a jövő év végére érkezhet be nagyobb arányban pénz. Ez 2016-ban a gazdaságon még nem segít, viszont azt követően már kedvező hatással lehet. Jó lenne persze sokkal hatékonyabban élni vele, mint az elmúlt években, amikor a növekedési tempónk jócskán elmaradt a kapott uniós támogatás GDP-arányától. Ha ezen nem változtatunk, a fejlődésünk fenntarthatósága továbbra is az EU-forrásoktól függ, és álom marad a nyugati gazdaságokhoz való felzárkózás.