Újra megdőlt egy tévhit Magyarországról
Újra megdőlt egy tévhit Magyarországról
2014. június 19. 18:08
Az átlagos magyar fogyasztói árszínvonal 40%-kal le van maradva az uniós átlagtól, nálunk alacsonyabb átlagos árszinttel csak Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban találkozhatunk. Akkor miért érezzük mégis úgy, hogy külföldön minden olcsóbb? Erre is van magyarázat.
Esküvő vagy nyaralás? Kiszámítható megoldások személyi kölcsönből.
hirdetés
A friss adatokkal is cáfolja az Európai Unió statisztikai hivatala azt a közkeletű tévedést, hogy a magyar árak a nyugati szinten állnának. Az EU-ban ugyanis továbbra is jelentősek az árkülönbségek, az átlaghoz képest 40%-kal drágább (Dánia), illetve 52%-kal olcsóbb (Bulgária) országot is találunk. A magyar árszínvonal 40 százalékkal alacsonyabb, mint az EU 28 tagországának átlaga.
Újra megdőlt egy tévhit Magyarországról
Ezt a lemaradást évről évre visszaigazolják a számok, ám valamiért nehezen fogadja el a közvélemény. Az európai parlamenti választások kampányában például a pártok is megpróbáltak ezzel az érzettel játszani, ezeket a szlogeneket cáfolta Oblath Gábor a múlt hónapban. A közgazdász még a 2012-es adatokat volt kénytelen használni, most a 2013-as adatok is megerősítik a megállapításait.
Akkor miért érezzük mégis úgy, hogy a fejlettebb országokban sem drágább az élet? „Az a nyugatra látogató turista, aki csak az elektronikai cikkek árát hasonlítja össze, egyáltalán nem érzékeli, hogy a hazai átlagos árszint lényegesen alacsonyabb a nyugat-európainál, sőt ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalja. Ugyanezt tapasztalhatja bárki, aki a távközlési díjakat veti egybe. Aki a ruházati termékek árát nézi, azt találja, hogy a hazai árszint csaknem azonos a nyugatival, aki pedig az élelmiszerekét, arra jut, hogy erősen megközelítettük a nyugati árszínvonalat.” – írta Oblath, és ezeket a megállapításokat a 2013-as adatok is nagyjából alátámasztják. Itt van mindjárt az elektronikai cikkekre vonatkozó friss adat. Láthatjuk, hogy igaz az a közgazdasági megállapítás, hogy a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek árai erősen közelítenek egymáshoz: nyoma sincs akkora árszintkülönbségnek, mint amit összességében látunk.
Újra megdőlt egy tévhit Magyarországról
Az élelmiszerek teljes körében van különbség, de ez is sokkal kisebb, mint az átlagos differencia:
Újra megdőlt egy tévhit Magyarországról
Eközben azonban a szolgáltatások továbbra is sokkal drágábbak Nyugat-Európában. A mostani felmérésben ezt elsősorban a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás árai reprezentálják. Itt a hazai árak alig haladják meg az uniós átlag felét, a skandináv árszintnek pedig a harmadát.
Újra megdőlt egy tévhit Magyarországról
Láthatjuk, hogy a magyar fogyasztói árszint úgy viselkedik, ahogy a közgazdasági ismereteink is sugallhatják. Az import-export forgalomba kerülő javak árai erősen közelítik egymást, és ezt a külföldi útjainkon sűrűn tapasztalhatjuk, miközben irigykedve képzeljük el az ott élők fizetési papírjain szereplő számokat. Eközben a szolgáltatások körében jelentősek az árkülönbségek, különösen a lakhatási költségek nagyon magasak. Összességében pedig azt állapíthatjuk meg, hogy az árszínvonal erős összefüggést mutat a gazdasági fejlettséggel. Vagyis ha a jólétünk hiányán szomorkodunk, akkor eközben nem a magas árakat kell okolnunk, hanem sokkal inkább az alacsony béreinket. Az viszont az ország átlagos termelékenységéhez igazodik, vagyis csak a gazdasági fejlődéssel együtt várhatjuk az emelkedését.
