Újabb leminősítések jöhetnek

Reuters

A megjósolhatatlan gazdaságpolitika miatt egy osztályzattal lejjebb vitte Magyarország amúgy is bóvli besorolását a Standard and Poor’s. Elemzők szerint a lépés a hétfői piacnyitáskor kedvezőtlenül befolyásolhatja a forint és a magyar állampapírok jegyzését. Emellett a másik két hitelminősítőtől is hasonló lépés várható, mivel szinte semmi esélye annak, hogy megszületik az IMF-megállapodás, továbbá mert az adóemelések és a költségvetési megszorítások miatt erősen elhalványult a növekedés esélye. Az S&P közleménye éppen azt hangsúlyozta, hogy a leértékelést azért határozták el, mivel az unortodox irányvonal, ideértve a bankszektorban bevetett egyszeri intézkedéseket, leronthatja az ország közép távú növekedési kilátásait. Márpedig akkor előfordulhat, hogy a kormány hiába igyekszik tartósan csökkenteni a deficitet. Az NGM felháborodottan reagált a fejleményre, mondván, hogy a S&P-nek magát kellett volna leminősítenie, mert a döntésnél nem vette kellőképpen figyelembe a gazdasági alapokat. Németh Dávid az ING-től azt várja, hogy most további leminősítések következnek, a forint pedig 290-295-ig gyengülhet, amíg a kormány lebegteti a szerződést lehetőségét a Valutaalappal. Elemzők szerint hiába közeledik a választás, csekély a valószínűsége, hogy Orbán zöld ágra vergődik az IMF-fel, mert a jelek szerint ragaszkodik a saját feltételeihez. Peter Attard Montalto/Nomura úgy látja: a S&P, akárcsak a piacok, megunta, hogy egy éve hiába vár az egyezményre, tehát cselekedett.

A hírügynökség arról is beszámol: az EBRD elnöke szerint a kelet-európai országoknak vonzóbbá kell tenniük magukat a külföldi befektetők szemében, mégpedig úgy, hogy visszaszorítják a bürokráciát és következetesen érvényt szereznek a szabályoknak. Chakrabarti úgy látja, hogy csillapodóban van a bankok likviditási gondja, ezért most már a pénzügyi szektor válságkezelése helyett a reálgazdaság megsegítése felé fordulnak. A szakember kijelentette: Szlovénia sikertörténet abból a szempontból, miként kell stabil jogrendszert és jogalkalmazást meghonosítani. Mint mondta, Magyarországnak még sokat kell tennie e cél érdekében, de szerinte az ország éppen most indul el ebbe az irányba. (A hírügynökség megjegyzi, hogy ezzel együtt a szlovénok a rossz hitelek miatt azzal vannak elfoglalva, hogy ne kelljen nemzetközi támogatást kérniük bajba került bankjaiknak.) Chakrabarti arra is kitért, hogy az EBB és a Világbank 30 milliárd euros programja a térségbe irányuló befektetések felfuttatására igazán csak akkor lehet eredményes, ha az érintett kormányok lefolytatják a vitát a politikai rendszer átalakításáról. Úgy vélte, a bankok most már a korábbinál lassabban vonnak ki pénzt a régióból, ott immár van elég tőke, bár időnként azért még nehéz hosszabb távra hitelt felvenni.

Bloomberg

Timothy Ash, a londoni Standard Bank szakembere nehezen igazolhatónak tartja a S&P’s döntését, bár ő személy szerint jelenleg rossz véleménnyel van Magyarországról. Úgy foglalt állást, hogy a lépés azt a benyomást kelti, mintha a hitelminősítők mostanság egy másik bolygón élnének. Az Aviva Investors közép-európai szakértője pedig arra számít, hogy csak marginális kihatása lesz a leminősítésnek, mivel a piac már egy ideje beárazta a döntést. Mint mondta, nem kell összeomlásra készülni, mert a magyar finanszírozás megoldott. Így ő azt várja, hogy a magyar kormány néhány hónapon belül ismét felbukkan a kötvénypiacokon. Peter Attard Montalto/Nomura úgy kalkulál, hogy a Fitch december közepén követi a S&P’s-t.

Economist

A tekintélyes hetilap jövőre Magyarországnak 0,6 %-os növekedést, 4,3 %-os inflációt és 3 %-os költségvetési hiányt jósol. A rövid országismertető tartalmazza azt is, hogy hatalma megtartására a Fidesz egy sor változtatást hajtott végre a választójogi törvényen. Ám populizmusának határt szab, hogy a gazdaság erős lassulása, a közpénzügyek gyenge állapota, valamint a növekvő államadósság miatt rá van szorulva a külföld anyagi segítéségre. A magyar gazdaság továbbra is rendkívül ki van szolgáltatva az euroövezet gondjainak, de azért 2013-ban valamelyest előrelép.

Der Standard

A magyar kormány az év végéig visszafizeti azt az átszámítva kétmillió eurós adósságot, amivel az 5 ezer fősnél kisebb települések tartoznak a bankoknak. Ezt a bécsi magyar nagykövet közölte egy sajtóbeszélgetésen, a jóindulat aktusának nevezve a lépést. A tudósítás szerint a magyar fél – mivel nem viszi lejjebb jövőre a bankadót – más módon igyekszik lecsillapítani a bankokat. A bejelentés nyilvánvalóan arra reagál, hogy egy nappal korábban a Raiffeisen International vezére kilátásba helyezte: a bank kivonul Magyarországról. A pénzügy ágazat ugyanis attól tart, hogy az Orbán-kormány döntésének hatására kénytelen lesz leírni a falvak hiteleinek egy részét is. A bizalom a bankok és a hatalom között az immár harmadik takarékossági csomag elfogadásával mélypontra zuhant. A nagykövet szerint a kabinet azért nem mérsékli a banki különadót, illetve emeli a tervezetthez képest kétszeresére a tranzakciós adó szintjét, mivel az EU nem fogadta el az eredeti takarékossági tervet, így nem láttak más lehetőséget a költségvetés rendbetételére. Szalay-Bobrovnitzky Vince mindazonáltal visszautasította azt a vádat, hogy a kormány nem tartotta be a szavát a bankokkal szemben. Szerinte éppen az utóbbiak szegték meg ígéretüket, miután nem bővítették hitelezési tevékenységüket. Azt mondta: minél nagyobb a kölcsönök összege, annál csekélyebb a bankadó. Arra is hivatkozott, hogy kényszerhelyzet állt elő, mert a lakosságot már nem lehet jobban megterhelni. Elismerte ugyanakkor, hogy a kormánynak szüksége van a bankokra, ezért vissza kell szereznie azok bizalmát.