Eltűnt a külföldi turizmus a magyarok kedvelt nyaralóhelyein is
Nemcsak idehaza, hanem a magyarok kedvelt külföldi nyaralóhelyein is „kampec” idén a külföldi turizmusnak. Mindez pedig már most euró tízmilliárdokban mérhető gazdasági károkat okozott a turizmusnak és a hozzá kapcsolódó rengeteg ágazatnak – írja a Portfolio.
Mivel a turisták legnagyobb európai küldő országaiban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban többhavi csúcsra ugrott a napokban az új fertőzöttek száma, miközben a spanyol és a görög járványhelyzet is romlik, a nyár második felére remélt turisztikai élénkülés csak nagyon halványra sikerülhet Európa-szerte.
A KSH adatai szerint a magyarok tavaly összesen 4,5 millió olyan utazást bonyolítottak le külföldre, amely többnapos volt és szabadidős, szórakozási célú volt. Ezalatt 481 milliárd forintot, vagyis majdnem 1,5 milliárd eurót költöttek el. A legnépszerűbb (nyaralási) célpont Horvátország volt, de a közkedvelt célországok között volt Olaszország, Ausztria, Spanyolország, Bulgária, Görögország, Törökország is.
A magyarok többnapos külföldi utazásaikkor tavaly a KSH adatai szerint 202 milliárd forintot szálláshelyre, 55 milliárdot közlekedésre és üzemanyagra, 49 milliárdot élelmiszerre és italra, további 96 milliárdot pedig kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatások vásárlására költöttek. Ezek nagy része most bizonyára hiányozni fog a külföldi fogadó országok bevételei közül.
A főbb nyaralási célpontok turisztikai bevétele azonban minden ország felől drámai mértékben lecsökkent.
Így tehát minden népszerűbb célpont országot súlyosan érint ez a válság.
A márciusban berobbant járvány hatására áprilisra gyakorlatilag megszűnt a külföldi turizmus a vizsgált országokban. Ebből csak minimális élénkülés volt májusban és júniusban is.
Az Eurostat adatai szerint például Spanyolországban 98 százalékos a zuhanás, Görögországban pedig a légiforgalmi adatok alapján a külföldiek száma 93 százalékkal csökkent.
Nemcsak a külföldi turisták költései tűntek el a vizsgált országokból, hanem a kijárási korlátozások, illetve a fertőzéstől való félelem miatt a belföldieké is. Bár a belföldi turizmus várhatóan gyorsabban és intenzívebben élénkül majd.
Sok helyen a vírusveszély miatt még nem is állt még helyre a közlekedés, a repülőjáratok száma, illetve a kötelező tesztelés és esetleges kéthetes karantén is elveszi sok turista kedvét a külföldre utazástól.
Azt, hogy miért drámai, ha több tízmillió turista nem megy el más országokba, jól mutatja, hogy a horvátoknál és görögöknél 7 százalékos volt a turizmus közvetlen súlya tavaly a GDP-ben, a spanyoloknál pedig 6,7 százalékos. Az áttételes hatásokkal együtt viszont inkább 15-25 százalékról beszélhetünk.
