Történelmi mélypontra süllyedt az MNB alapkamat

Washington Post/Yahoo News/AP

Az Alkotmánybíróság megváltoztatta a vitatott jogszabályt, amely arra vonatkozik, hogy mely egyházak kaphatnak működési jogot. A döntésnek azonban nemigen lesz foganatja a gyakorlatban, mert a képviselők a kérdést be akarják emelni az alaptörvénybe, jóllehet az AB azt írta elő, hogy alkossanak új szabályozást a business-egyházak kiszűrésére. A jelenlegi törvény azért alkotmányellenes, mert a határozat ellen nem lehet fellebbezni, a verdiktet írásban nem kell megindokolni és alkalmat nyújt a politikai befolyásolásra. A döntés erkölcsi győzelem lehet annak a több száz egyháznak, amely tavaly elvesztette hivatalos státuszát. Az Orbán-kabinet azonban arra készül, hogy megkerülje az Alkotmánybíróságot. Azon kívül a korábbi állapotot azért is nehéz lesz visszaállítani, mert sok egyház az elmúlt egy évben megszűnt, vagy szervezetté alakult át – mondja Hegyi Szabolcs a Polgári Szabadságjogok Szövetségétől. Vagyis szükség lesz a kormány jóindulatára és segítségére, ám attól messze vagyunk – tette hozzá.

Wall Street Journal

Diákok és tanárok is részt vettek az ELTE körüli élőláncban, amellyel a kormány felsőoktatási tervei ellen tiltakoztak. A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy nyugdíjba kényszerítenek több neves professzort, akik nélkül a hallgatók szerint egyszerűen megszűnnek bizonyos tanszékek. December óta egyre gyakoribbak az egyetemista megmozdulások, a hatalom akkor jelentette be, hogy át akarja szervezni a felsőoktatást és jelentős pénzeket kíván kivonni abból. A kormány idáig nem volt hajlandó a párbeszédre olyan bázismozgalmakkal, mint az Egyetemfoglalás vagy a Haha, kijelentve, hogy csak a megválasztott képviseletek megbízottaival ül le tárgyalni.

Bloomberg

A jegybank egymás után immár 7. alkalommal vágott kamatlábat, ami ily módon rekord mélyre süllyedt. A Monetáris Tanács tagjai további lazítást ígérnek, hogy ezúton segítsék a recesszió leküzdését. A Capital Economics szakértői szintén további csökkentésre számítanak, tekintetbe véve a küszöbön álló vezetőváltást az MNB élén. Mint írták, a mérték nagyrészt attól függ, hogy mennyire tart ki a globális kockázatvállalási hajlandóság. Mindenesetre a forint jegyzése három heti mélypontra ment le, a tízéves állampapírok hozama ugyanakkor 4 bázisponttal emelkedett. A K&H Alapkezelő úgy látja: a piac beárazta, hogy Matolcsy veszi át a központi bank irányítását, ami a további kamatmérsékléssel párosulva 300 körül tarthatja a forint árfolyamát az első félévben. Kondrát Zsolt/MKB szerint a befektetők azt várják, hogy az alapkamat 4,25-ig esik, ám ennek nem lesz kézzel fogható hatása sem a hitelezésre, sem a növekedésre. Viszont fennáll a kockázat, hogy a könnyítés mindaddig folytatódik, amíg az árfolyam nem kezd el lényegesen gyengülni. A Morgan Stanley elemzője a magyar illetékesekkel folytatott konzultációk alapján azt jósolja, hogy a Nemzeti Bank új elnöke megpróbálja majd fellendíteni a kölcsönzést, mégpedig vagy úgy, hogy kedvezményes áron ad forrásokat a kereskedelmi bankoknak, vagy pedig úgy, hogy korlátozza, hogy azok mennyi pénzt köthetnek le két hétre a jegybanknál. Emellett adókedvezményeket is kaphatnak. De az is elképzelhető, hogy a jegybank végső vásárlóként lép fel a hazai kötvénypiacon, ha Orbán a választások előtt visszatér az unortodox politikához és ezzel aláássa a befektetők bizalmát.

A hírügynökség az ország jogrendjének és intézményeinek átalakítására irányuló orbáni tervek újabb vereségeként értékeli, hogy az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az egyházi törvényt. Az indoklás szerint a szóban forgó szabályozás lehetőséget nyújt a képviselőknek átpolitizált döntésekre és nem rendelkezik a jogorvoslat lehetőségéről. Orbán 2010 óta az ellenzék tiltakozása ellenére keresztül nyomta az új alaptörvényt, kiterjesztette befolyását olyan független intézmények fölött, mint az igazságszolgáltatás, és teljesen átalakította az alapvető törvényeket. Hogy korlátozza az értelmezési lehetőséget, nemrégiben felvetette, hogy az Alkotmánybíróság ne nyúlhasson vissza érvként saját, korábbi határozataihoz. A testület különben szintén eltörölte, hogy nem lehet politikai hirdetéseket közzétenni a kereskedelmi tévékben, hogy a legfőbb ügyész válassza ki a bírákat bizonyos ügyekben, hogy szűkítsék a család fogalmát, és bűnösökké nyilvánítsák a hajléktalanokat. Orbán tegnap úgy nyilatkozott, hogy óvatosnak kell lenni és el kell kerülni annak a látszatát, hogy politikai vagy presztízsharc folyik az Alkotmánybíróság, illetve a kormány és a Parlament között.

FT

Az újabb kamatcsökkentéssel a jegybank megerősítette, hogy a kormány mindent a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek kíván alárendelni, ám a lépés senkit sem lepett meg, de nem mindenki tartja helyesnek az immár 7. kamatvágást. Pl. a Monetáris Tanács belső tagjai mindenképpen idesorolandók. A Capital Economics szakértői az új jegybankelnök alatt elképzelhetőnek vélik, hogy az alapkamat akár 4 %-ig süllyedjen. A választások közeledtével Orbán mindent megtesz a foglalkoztatottság javítására. És bár országértékelőjében azt állította, hogy kedvezőbbek lettek az adatok, a hivatalos statisztika szerint negyedév alatt igazából fél százalékkal emelkedett az állástalanok száma. A Capital Economics már idézett elemzői a viszonylag magas kamatok fő okát a forintkötvények után fizetett magas kockázati felárban látják. Utóbbi ugyan esett az elmúlt egy-két évben, ám ennek magyarázata nem a gazdaság jobbra fordulásában, hanem a befektetői hangulat javulásában rejlik. A forint továbbra is nehéz helyzetben van, mivel igen magas az ország devizaadósság-állománya. A bizalom bármilyen kicsiny megingásának hatására nőnek a hozamok és esik a forint árfolyama. Vagyis megemelkedik a külföldi tartozások törlesztésének költsége. Onnantól kezdve vége a kamatcsökkentésnek, sőt még növelés is elképzelhető, ha fenn akarják tartani a tőkebeáramlást és meg kívánják támogatni a forintot. A hangulatot két dolog befolyásolhatja: az egyik ha újra kiéleződik az eurozóna válsága, a másik pedig ha agresszívabb, vagy nem szokványos politikához folyamodik a központi bank új elnöke. Ideértve azt a paradoxont, hogy minél inkább alacsonyabb kamatokat hirdet a Monetáris Tanács, annál kevesebb lehetősége lesz rá. A lap megjegyzi, hogy az új főnök valószínűleg jobb viszonyt ápol majd Orbánnal, mint Simor. Ám nem kizárt, hogy szakmai tevékenysége sokkal viharosabbnak bizonyul.

The Christian Science Monitor

Magyarország azt állítja, hogy tökéletesen rendben van az országban a sajtószabadság, Európa azonban nem ért egyet vele és továbbra is bírálja a korlátozó sajtótörvényt, amely jelentős ellenőrzési jogkört ad Orbán Viktor pártjának a sajtótermékek tartalmának szabályozására. Az Európa Parlament Polgári Szabadságok Bizottsága a múlt héten arra hívott fel, hogy az unión belül rendszeresen ellenőrizni kell, elég szabadságot élveznek-e az újságírók, nem nevezett meg azonban egyetlen megfigyelendő államot sem. De ha volt olyan nemzet, amelyet az elmúlt években kritizáltak a médiatörvény megváltoztatása miatt, az Magyarország. A kifogások hatására a kabinet valamelyest enyhített az érintett jogszabályokon, de két év után sem tudott mindenkit meggyőzni. Így Neelie Kroes, a Bizottság illetékese még mindig nem elégedett a magyar médiahelyzet láttán. Ő már tavaly kijelentette, hogy a magyar demokrácia forog kockán, ha nem garantálják a jogállamiságot és az információ szabadságát, és a híreket nem cenzúrázhatja és nem ellenőrizheti az állam. Ugyancsak aggódik a Riporterek Határok nélkül nevű szervezet.
Kumin Ferenc azonban cáfolja, hogy belefáradt volna az aggályok megválaszolásába. Szerinte inkább az lenne a gond, ha nem volnának kérdések, csak azok a tényekre vonatkozzanak. Kósa András a HVG-online-tól azt mondja, sok újságíró szabadon dolgozhat és Urbán Ágnes a Mértéktől is úgy gondolja, hogy nem történik semmi, ha valaki a szakmában bíráló cikket ír. Csak éppen a jelek szerint igen erős az öncenzúra, főleg a közmédiában. Molnár Péter/CEU ennek két okát látja: az egyik az erős hatalomkoncentráció a frekvenciákat elosztó Médiatanácsnál, a másik pedig ahogyan az állami cégek reklámjait felhasználják a nyomásgyakorlásra. Az Európa Tanács elnöke szerint kedvezően változott a magyar médiatörvény, pl. most már csak a bírói úton lehet kényszeríteni az újságírókat, hogy kiadják információforrásukat. Az ET állásfoglalása alapján a magyar kormány úgy látja, hogy jelenlegi formájában tökéletesen rendben van a médiahatóság.