Több százmilliót nyúlnak le a magyar kalózok

Az idei év roppant jelentőségű a három legnagyobb megosztóoldal számára. A Pirate Bay, az isoHunt és a Mininova is pereskedni kényszerül a szórakoztatóipar képviselőivel. Eközben a svédek drákói szigorral vennék el a letöltők kedvét a kalózkodástól, nálunk pedig hosszú távon gondolkoznak az illetékesek: a csöppségek oktatásakor vetnék el a jogkövetés magvait.

2009. március 19., 15:19

A Pirate Bay pere épp most ért véget. Az isoHunt több eljárásban is részt vesz egyesült államokbeli és kanadai jogvédő szervezetek ellen. A holland Mininova pedig a Benelux-állam legnagyobb jogvédő szervezetével keveredett jogi disputába.

Ez utóbbi esetben a felperes azt szeretné elérni, hogy a megosztóoldalnak kötelező legyen megszűrni a keresési eredményeket, és a jogvédett tartalomra mutató .torrent fájlokat töröljék. Az érintett felek előzőleg hosszasan tárgyaltak arról, hogyan is kezelje a megosztó a szerzői jog oltalma alá eső tartalmat, de megegyezés - kevéssé meglepő módon - nem született.

"A per végeredménye semmiképpen nem érinti majd a megosztók törvényességét. Új fejleményekkel szolgál viszont majd a tekintetben, hogy a Miniovának és a hasonló oldalaknak milyen erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy kiszűrjék az illegális tartalmat," mondta el Erik Dubbelboer, a Miniova elnöke. "Mindez a sokat vitatott kérdést érinti, hogy a weboldalak tulajdonosainak aktívan figyelnie és cenzúráznia kell-e az adatforgalmat," tette hozzá.

A Mininova-per ítélete kétség kívül súlyos precedenst fog teremteni a megosztóoldalak működtetéséhez. Emellett az internet, és az ott zajló kommunikáció szabadságának fokával kapcsolatban is fontos mérföldkő lehet.

Svéd szigor

Svédországban április 1-jével lép életbe az új törvény, amelynek értelmében a szerzői jogok tulajdonosai könnyebben lenyomozhatják az illegális fájlcserélőket. Az új jogszabály egyúttal szigorítja a kapcsolódó büntetési tételeket és jócskán kiterjeszti a szabálytalanságok listáját; a legújabb felmérések szerint azonban a svédek fele ellenzi a tervezetet.

A közvélemény szemében a törvénytervezet mindvégig ellentmondásos maradt. A Facebook-on (egy, az iwiw-hez hasonló közösségi oldalon) a szigorítás ellen alakult csoport, amely ma már 50 000 támogató tagot számlál. Svédországban ráadásul létezik Kalózpárt, amelynek elnöke a torrentfreak.com portálnak nyilatkozva azt mondta: "Ezt a jogszabályt olyan digitális analfabéták írták, akik úgy viselkednek, mint részeg elefánt a porcelánboltban. A törvényhozóknak fogalmuk sincs, mekkora kárt okoznak, mert modern értelemben írástudatlanok. Nem látják, hogy az internet gyökeresen változtatja meg a hatalmi szerkezeteket ebben a digitális korban."

Egy svéd közvéleménykutató-cég felmérése szerint a megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, hogy a tervezett szigorítás rossz, ellenben csupán 32 százalékuk ért egyet a drákói feltételek bevezetésével. A felmérés azt is kimutatta, hogy a 26-35 éves férfiak 56 százaléka használja rendszeresen a fájlcserélőket. A kutatóintézet jelentéséből az is kiderül, hogy a 65 év feletti korosztály - amely hagyományosan érdektelennek mutatkozik az informatika iránt - negyede nem ért egyet a szigorítással.

Magyar ideák

Magyarországon évente több százmilliós a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélés - mondta el Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az Innovatív Magyarország Program indulása alkalmából szervezett szakmai napon. A legfrissebb filmek, játékok letöltésével adózott jövedelmet kerülnek meg, akik kihasználják a megosztóoldalak effajta lehetőségeit. A mozijegy vagy szoftver megvásárlásakor keletkező forgalmi adó ugyanis az államkasszát gyarapítaná.

A kormányzat álláspontja szerint a fiatalok oktatása a legjobb módszer arra, hogy az illegális fájlcserélést visszaszorítsák. A Magyar Szabadalmi Hivatal ennek jegyében együttműködik 18 felsőoktatási intézménnyel és több iparjogvédelmi csoporttal is. Valódi áttörést vélhetően az hozna, ha már a legkisebbeknél elkezdenék a tudatosságra nevelést, és a kérdéskör bekerülne az alaptantervbe, véli Bendzsel Miklós.

Ehhez persze legalább évtizedes távlatban kell gondolkodni, hiszen hamarabb nem érik be az elvetett mag.