Tehetségek és ötletek

- Orbán Viktor nemrég azt mondta: Magyarország a lehetőségek országa. Valóban az?

– Kétségkívül tehetséges és kreatív nép a magyar. Ám rendkívül ritka, hogy a tehetségeknek sikerül itthon megvalósítaniuk az ötleteiket. Sokkal gyakoribb, hogy külföldre viszik találmányaikat. Úgyhogy a „lehetőségek országát” emlegetni nem időszerű kijelentés.

- Nézzük akkor a számokat: felmérések szerint a magyar vállalkozásoknak csak 66 százaléka alapul új ötleteken. Ezzel pedig az utolsók között vagyunk az EU-s innovációversenyben. Miért maradtunk le ennyire?

– Nehéz néhány szóban megválaszolni. A problémák húsz évvel ezelőtt, a piaci szerkezet átalakulásával kezdődtek. A rendszerváltás idején a legfőbb gazdasági prioritás a külföldi vállalatok idecsalogatása volt. Megjegyzem, az akkori viszonyok mellett ez volt a lehető leghelyesebb gazdaságpolitika. Ha csak azt vesszük: a szétbomló állami vállalatok alkalmazottait csak a nemzetközi cégek tudták átvenni a legnagyobb számban. Csakhogy aztán teljesen elsikkadt az állam figyelme a honi kisvállalkozások iránt. Ne felejtsük el: az egykori közalkalmazottakból alakult ki az új vállalkozói réteg. Nekik – érthető okokból – semmilyen tapasztalatuk nem volt abban, hogyan kell üzletet alapítani, azt menedzselni. Ezt a tanulási folyamatot állami szinten kellett volna megfelelő támogatási rendszerrel, képzésekkel segíteni. Visszavetette a fejlődést az is, hogy az új vállalkozói réteg nem élt a határnyitás adta lehetőségekkel. Másrészt a Magyarországon letelepedő multiknak sem volt érdekük, hogy túlságosan kibontakozzon a magyar kreativitás.

- Szándékosan gátolták volna a honi innovációt?

– Volt benne tudatosság.
A képzett, kreatív munkaerő drága, és félő, hogy idővel elhagyja a multit, sőt, megcsinálja a saját cégét. Mindehhez hozzátartozik az is: mivel a rendszerváltás utáni kormányok a nagyvállalatokra építették gazdaságpolitikájukat, nem volt számukra fontos az innovatív kisvállalkozók képzése. Szerencsére ez a hozzáállás változott az elmúlt öt-hat évben. Hogy egy pozitív példát mondjak: a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal innovációs alapot hozott létre.

- Ön azt is nyilatkozta: a mostani kormány nem sorolja az innovációt a gazdaság prioritásai közé. Hozzáteszem: számos közgazdász, köztük Fidesz-közeliek is állítják, hogy a magyar innováció lenne az egyik kitörési pont a gazdasági világválság után. Ráadásul a kreatív vállalkozások munkahelyeket is teremtenének.

– Mélyen egyetértek. De legyünk optimisták: az új Széchenyi terv néhány pontja alapján én azért arra következtetek, hogy egyszer majd az innováció kérdését is napirendre tűzi a kormány. Jómagam már nyolc éve, a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítő szakmai vitáján azt javasoltam Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének, hogy a kis- és középvállalkozások igényeihez igazodjon a támogatási rendszer. Arról folytattunk párbeszédet: az innovatív vállalkozásoknak több lehetőséget kell nyújtani, mert ezek a tudásalapú, új értéket teremtő cégek húzzák fel a gazdaságot. Ez az átalakulás itthon nem történt meg. Pedig külföldön már rég rájöttek, hogy a differenciált támogatási szisztéma segíti a legjobban a gazdaságot. Nyugat-Európában és számos, a világválság által érintett országban is megtörtént az állam szerepének újraértékelése, s fokozott figyelmet kapott az innováció. Ausztráliában négy éve felismerték, hogy elengedhetetlen egy állami intézményrendszer létrehozása az innovatív, kreatív vállalkozások menedzselésére.

- A ValDeal innovációkonferenciáján nemrég az is elhangzott: az állami szerepvállalás nem merülhet ki az anyagi támogatásban.

– Valóban így van. Az elmúlt években folyamatosan változtak a vállalkozás feltételei, az adótörvények. Ilyen kiszámíthatatlan környezetben nem tudnak zavartalanul működni a vállalkozások. Természetesen szükség van anyagi segítségre is. Csakhogy sajnos sokszor nem a megfelelő helyre kerül a pénz. Nem elég, ha egy vállalkozás fel tud mutatni impozáns üzleti és kutatási terveket, hiszen nem minden találmányra mutatkozik kereslet. Ez a piac törvénye.
A közpénzek elosztásakor a növekedési mutatókat is figyelni kell. De mindenekelőtt meg kell szüntetni azt a rossz gyakorlatot, hogy az állam eszközöket és infrastruktúrát finanszíroz, miközben az üzleti szolgáltatások igénybevétele nem kap semmilyen támogatást.

- Mindenesetre idehaza jelenleg csak a ValDeal nyújt teljes körű innovációs szolgáltatást, menedzselést a cégeknek.

– Az általunk menedzselt feltalálók számára pályázatokat írunk, üzleti terveket készítünk, jogi és üzleti tanácsokat adunk, segítjük nemzetközi piaci megjelenésüket. Meggyőződésem: a multicégek mellett ki kell építeni egy külföldön is ütőképes magyar vállalkozói kört. A vállalati struktúra átformálása nyilván nem megy egyik percről a másikra. De ennek egyik módja az oktatás átalakítása. Sokkal gyakorlatiasabb képzésre van szükség, illetve arra, hogy a tananyagba is beemeljenek a vállalkozással kapcsolatos tantárgyakat. Mindez – ismétlem – lehetetlen az állam szerepvállalása nélkül.