Széllel szemben - a külföldi jegybankok a növekedést ösztönzik
Úgy látszik, az MNB-vel ellentétben a külföldi jegybankok nem kizárólag az infláció fékezésére koncentrálnak, hanem inkább a gazdasági növekedésre vetik vigyázó tekinteteiket. Egybehangzóan ezzel magyarázták, hogy csütörtökön az EKB és a brit jegybank a növekvő pénzromlás ellenére szinten tartotta, a cseh pedig még csökkentette is az alapkamatot. Ez utóbbi döntéssel a cseh korona túlzott erősödését is meg akarják akadályozni, a jelek szerint sikerrel.
Az Európai Központi Bank csütörtökön a jelenlegi 4,25 százalékos szinten változatlanul hagyta az irányadó kamatot. Az EKB múlt havi kamatdöntő tanácskozásán emelte 4,0 százalékról a mostani hét éves csúcsra a kamatszintet, egy év óta az első ízben hajtott végre hitelszigorítást, hogy megfékezze a gyorsuló inflációt, amely 4,0 százalékot ért el. Azóta a drágulási ütem a 4,1 százalékra gyorsult fel, de egyes elemzők szerint ezután már az infláció enyhülése várható, mivel a nyersolaj ára az elmúlt hónapban mintegy 20 százalékkal csökkent.
A bank mostani kamatdöntése megfelel a legtöbb elemző várakozásának. A jövőt illetően azonban a szakértők módosítottak eddigi felfogásukon. Egy hónapja még a megkérdezett szakértők 75 százaléka az idén végrehajtandó kamatemelésre számított az infláció gyorsulására való tekintettel, most azonban már csak egyharmaduk vár kamatszigorítást. A szakértői megítélés változásának döntő oka az, hogy az eurózóna gazdasági mutatói 2003 óta a legalacsonyabb szintjükre estek az elmúlt hetekben. A szolgáltatatói szektor teljesítménye az eurózónában öt év óta a leggyorsabb ütemben csökkent, a kiskereskedelmi forgalom pedig júniusban a legnagyobb mértékű éves visszaesését jelezte. Jean-Claude Trichet bankelnök pont ezt hangsúlyozta, amikor a kamat szinten tartása mellett érvelt.
A Bank of England szintén csütörtökön a jelenlegi 5 százalékos szinten hagyta az irányadó kamatot a lassuló gazdasági növekedési ütem és a gyorsuló infláció hatásainak mérlegelése után. Az infláció ugyan növekszik és már eléri a négy százalékot, a gazdaság növekedési üteme ugyanakkor hónapok óta lassul. A Nemzetközi Valutalap a brit növekedési ütemet az idei évre újabban 1,4 százalékra, a jövő évre 1,1 százalékra várja, szemben a korábbi jóslatokban szereplő 1,8, illetve 1,7 százalékkal.
Míg az előző két jegybanki döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak, a Cseh Nemzeti Bank meglepetést okozott azzal, hogy csökkentette az alapkamatot. Három éves folyamatos növekedés után a jegybanki tanács csütörtökön úgy döntött, hogy az eddigi 3,75 százalékról 3,50 százalékra módosítja azt. A csehországi irányadó kamat mértéke a legalacsonyabb maradt Európában. A döntés előzménye az, hogy a jegybank kormányzója ezért két hete kijelentette: ha folytatódik a korona erősödése, ami mögött a cseh pénzügyi körök és a kormányzat bizonyos spekulációkat lát, akkor a jegybank közbelép, s csökkentheti az irányadó kamatot. A korona nagyarányú erősödése az euróhoz és a dollárhoz képest azonban az utóbbi hónapokban egyre nagyobb nyugtalanságot keltett a csehországi vállalkozók körében. A lépés a jelek szerint meghozta a várt eredményt: a cseh korona azonnal jelentős csökkenéssel reagált.
Remélhetőleg a Magyar Nemzeti Bank vezetése is figyeli a külföldi kollégáik döntéseit és azok indoklását. Az MNB-vel ellentétben ugyanis a jegybankok a magas infláció ellenére a gazdasági lassulástól tartanak leginkább, a csehek pedig a spekuláció által túlerősített koronától óvják a gazdaságukat. Jó lenne, ha az eddig követett egyoldalú és eredményt nem hozó monetáris stratégiát a differenciáltabb külföldi hozzáállást követve az MNB is átgondolná.
