Soros: spekuláns zseni, vagy maga a sátán?

2008-ban Csányi Sándor már-már menetrendszerűen felkerült a 100 leggazdagabb magyar listájára a maga 160 milliárdos tőkéjével. A gazdasági válság kitörése óta 110 milliárd forint vált semmivé a vagyonából. Az egyik ember, aki vagyonvesztésének okozója, nem más, mint Soros György.

Tavaly, október 9-én a jól bevált taktika szerint lenyomta az OTP bankpapírok árfolyamát (az esés közel 22 százalék volt néhány óra alatt), ezáltal az Országos Takarék Pénztár közel 10 milliárd forintot vesztett. Soros a saját bevallása szerint semmiről nem tehet, a céget tavaly leadta, és már csak a saját befektetéseivel foglalkozik.

Érdekes egy mondat az biztos. A világ egyik legrettegettebb tőzsdei spekulánsa nem tudja, mit csinál a cége. Még csak nem is szóltak neki egy ilyen ügyletnél, majdcsak megtudja a másnapi újságból.

Kis utánajárással a honlapján (www.georgesoros.com) a következőre lettünk figyelmesek : „GEORGE SOROS is Chairman of Soros Fund Management, LLC” - Soros György a Soros Fund Managment LLC elnöke.

Mivel ezt már a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) sem nézhette jó szemmel, félmilliárd forintos bírságot szabtak ki a Soros Found LLC-re. A legszerényebb becslések szerint is hozzávetőlegesen 11 milliárd dollárral rendelkezik Soros, amit a válság óta csak gyarapított. Így fél milliárd forintra megbüntetni finoman szólva is enyhe retorzió. Arra azért kíváncsi lennék, hogy az ítélethirdetéskor ez hogyan történhetett? Mondjuk így:

PSZÁF: "Mivel a Soros Fund LLC 675 ezer amerikai dollárt keresett az ügyleten, ezért a PSZÁF a bevételük 400 százalékának a befizetésére kötelezi önöket."

Soros: Rendben, a bal farzsebemben van a pénztárcám.

Bár így utólag nem érte meg nekik az üzlet, de az OTP sokkal nagyobbat bukott. Ráadásul félmilliárd forint bagatell bírság egy ilyen üzletembernek, így bármikor tovább folytathatja ezt a fajta pénzszerzési formát.

Ezután joggal merül fel mindenkiben a kérdés: ki az a Soros György és miért tesz(vagy tesz a cége)hasonló manővereket, ráadásul úgy, hogy nem is szorul rá.

Soros György 1992-ben vált hírhedté, amikor is a fekete szerdán masszív spekulációval többedmagával kiütötte az angol fontot az akkori európai átváltási mechanizmusból. Ezzel az ügylettel egy milliárd dollárt nyert, az angol kormány pedig 3,4 milliárd fontot bukott. Megint elkezdett spekulálni a fonttal, ismét sikeresen.

1997-ben, az ázsiai válság idején több devizával is spekulált, úgymint a thaiföldi bahttal, vagy a maláj ringgittel. Az érintett országok szerint a valutaromlásért Soros a felelős. Az üzletember az egyik nyilatkozatában azt közölte: „A piacok arra valók, hogy használják őket. És mi élünk a piac kínálta lehetőségekkel.”

Ezután azonban lemondta a bangkoki útját - az őt ért fenyegetések miatt.

Sorost nem csupán merész üzleti húzásai tették világszerte ismertté: politikai aktivitása és befolyása is rendkívüli. Szerepe volt többek közt a Szovjetunió meggyengülésében, a grúz rózsás forradalomban, illetve az elmúlt évek ukrajnai és fehéroroszországi fordulataiban. Fehéroroszországban egyenesen „persona non grata-nak” nyilvánították.

Miután Sorosékat vád érte az OTP részvényekkel történt spekuláció miatt, a 79 éves üzletember lemondta budapesti útját, ahol pedig 2003 óta díszpolgár. Az is tény: Soros az 1990-es évek elején egyedül finanszírozta az iskolatej programot.

A Soros-jelenség kapcsán a Brokerszamla.hu két szakemberét, Kaló Dénest és Ujfalusi Zsoltot kérdeztük a spekulációról és a piaci befolyásolásról.

A FOREX főbb instrumentumaiban (devizapár) érdekelt Brokerszamla.hu által használt devizapárokkal szemben még nem fordult elő befolyásolás - közölték. Mivel a világ legnagyobb devizapárjairól van szó, így nagy a likviditás miatt nehéz a támadhatósága.

Egy esetleges spekulációnál a tanácsuk: ki kell szállni, amilyen gyorsan csak lehet. Hiszen egy magas növekedés után is akár dupla akkorát is zuhanhatnak az értékek. Itt közrejátszik a pszichológiai hatás, mivel könnyen elcsábul az ember, de a kísértésnek nem szabad engedni.

Kaló Dénes és Ujfalusi Zsolt arra is felhívta a figyelmet: nehéz, de nem lehetetlen észrevenni egy komolyabb spekulációt. Leginkább az extrém árfolyamváltozásokra,illetve arra érdemes figyelni, ha a régióhoz képest nagyon eltér egy árfolyam.