Rájár a rúd a németekre is
Nem vigasztal minket, de a második negyedévben a GDP és a fogyasztás is csökkent, az infláció rekordszintre emelkedett, az üzleti és fogyasztói bizalom egyaránt visszaesett Németországban. Az általában optimista németek hangulata pesszimistára változott, ami nem túl biztató a jövőre nézve, még nekünk sem, mivel Németország a magyar kivitel elsőszámú célpontja. Pedig elemzők szerint a helyzet annyira azért nem rossz.
A német GDP, szezonális és naptári kiigazítással, a második negyedévben 0,5 százalékkal kisebb volt az első negyedévinél, jelentették a szövetségi statisztikai hivatalban kedden második becslésként, megerősítve a két hete megjelent első becslést. Az első negyedévben kiugró, 1,3 százalékos volt a növekedés az előző negyedhez képest. Az egy évvel korábbihoz képest a GDP-növekedés, naptári kiigazítással, 1,7 százalékosra lassult az első negyedévi, 2,6 százalékos ütemről. A német gazdaság növekedése tavaly évi átlagban 2,5 százalékosra, munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékosra lassult a 2006-os 3,0 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 3,1 százalékról.
Keresleti oldalról a krónikusan gyenge lakossági fogyasztás a második negyedévben sem adott támogatást, csakhogy most már a beruházások is lanyhultak az előző negyedévhez képest, főleg az építésben. Németországban utolsó adat szerint júniusban, változatlan áron, 1,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom májushoz képest, és 3,9 százalékkal kisebb volt, mint tavaly júniusban.
Németországban tavaly a bruttó bér átlagosan alig másfél százalékkal emelkedett, ami a vásárlóértékének csökkenését jelenti a 2,3 százalékos tavalyi infláció mellett. Idén az első negyedévben a bértömeg 2,3 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, ami a reálbér csökkenését jelenti, miután az első három hónapban az átlagos infláció 2,9 százalékos volt. 2000 óta is csak 14,7 százalékkal emelkedett az átlagos bruttó bér - ez a legkevesebb Európában -, vagyis reálértékben szinte semmivel: tavaly ugyanis átlagosan 14,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2000-ben.
Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy a németországi fogyasztói hangulatmutató szeptemberre 1,5 pontra, új ötévi mélypontra csökkent az augusztusi 1,9 pontról. Tavaly szeptemberre 7,3 pont volt a mutató. A jövedelmi várakozások kissé javultak a következő hónapra nézve, de a vásárlási hajlandóság tovább romlott. Szakértők szerint minden egy pontnyi változás a lakossági fogyasztás 0,1 százalékpontnyi változását valószínűsíti éves összehasonlításban. A részmutatóknál pozitív szám a bizakodók többségét, negatív szám a pesszimisták többségét jelzi. A másfél pont tehát arra utal, hogy a lakosság fele pesszimista, amire nagyon régen volt utoljára példa.
Hasonló a helyzet az üzleti bizalmi mutatóval, amely hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezése alapján, augusztusra 94,8 pontra esett a júliusi 97,5 pontról. Száz pont alá süllyedve a mutató évek óta először júliusban jelezte a pesszimisták többségét. Az elemzők 97,1 pontot vártak augusztusról. A nagy visszaesést az exportkilátások befelhősödésével és a lakossági fogyasztás krónikus gyengeségével indokolták. Decemberben 103,0 pont, tavaly júliusban 106,6 pont volt a mutató.
Óvatos reményre ad okot viszont, hogy a hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója a vártnál jobban javult: augusztusra mínusz 55,5 pontra a júliusi 63,9 pontról, ami 15 éve a legalacsonyabb volt. A bizalom javulását a kőolaj és az euró olcsóbbodása eredményezte.
