Paródia a civilkontroll az ORTT-ben
A médiatörvény által a közszolgálati rádiónál és -tévéknél kialakított civilkontroll-rendszer olyannyira nem váltotta be a hozzá fűzött demokratikus várakozásokat, hogy az állami működés indokolt társadalmi ellenőrzésének paródiájává vált, ezért a szisztéma átalakítását kérik az Országgyűléstől - olvasható az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) keddi közleményében.
Amennyiben a jelenlegi szabályozás változatlan marad, az ORTT – a sorsolás rendjének szabályozásával – igyekszik részleges megoldást találni e tarthatatlan helyzet orvoslására - jegyzi meg a médiahatóság, utalva az utóbbi években az eljárás számos kétséget vetett fel. Évente sorsolják ki a társadalmi szervezeteknek fenntartott helyeket, s a legutóbbi, március végi alkalomkor ismét megesett, hogy egyetlen személy sok civil szervezet megbízottjaként járt el, mégpedig úgy, hogy a képviselet szakmai, szervezeti indokai nem voltak felismerhetőek.
Ez az eljárás kétségeket ébreszt mind a képviselő és az általa képviselt szervezet kapcsolatának mélysége, mind az így jelentkező civil szervezetek függetlensége iránt - írják, megemlítve, hogy előfordul az is: különböző szervezeteket képviselve ugyanaz a személy több kuratóriumban is tagságot nyert. Az ORTT egyben hiányolta annak pontos meghatározását, hogy mely civil szervezetek vehetnek részt a médiairányításban, megjegyezve, így olyanok is kuratóriumi tagsághoz jutnak, akik érdemi munkára nem képesek. A médiahatóság mindezek alapján arra kéri a parlamentet, hogy a jelenlegi szabályozás helyébe a következő sorsolásig olyat állítson, mely hatékonyan biztosítja a független társadalmi ellenőrzést. Ha ugyanis a civil delegáltak kiválasztására vonatkozó szabályozás nem garantálja, hogy e delegáltak alkalmasak legyenek a civil társadalom értékeit képviselni, akkor a civil felügyelet formálissá válik, és nem ellensúlyozhatja a parlamenti pártok közszolgálati médiára gyakorolt befolyását - érvelnek.
Mint arról az MTI beszámolt, félszáz szervezetet képviselt a médiakuratóriumok civil helyeinek idei sorsolásán egy olyan ember, aki március óta a Magyar Rádiót felügyelő testület egyik kormánypárti delegáltja. A történet főszereplője, Hárshegyi János akkor úgy nyilatkozott, semmi kivetnivaló nincs abban, hogy - mintegy ötven - civil szervezett meghatalmazottjaként járt el. A kuratóriumi rendszer 1996-os bevezetése óta Hárshegyi Jánost összesen hétszer delegálta civil szervezet a három testület valamelyikébe. Ötször az MTV-nél, egyszer-egyszer a másik két intézmény valamelyikénél kurátorkodott, egy eset kivételével sportegyesületek (kutyaszánhajtók, Magyar Sportszövetség, különböző távol-keleti küzdőágak szerveződései) képviseletében; delegálti előélete jóval hosszabb, mint Pós Péteré, az ABOSZ elnökéé, aki a közrádióban kétszer, az MTV-ben egyszer lehetett a civil kontroll részese.
Ugyanakkor Hárshegyi János is talált "legyőzőre", mégpedig Gráf Csilla személyében, aki eddig egy híján egy tucat kuratóriumi tagságot mondhat magáénak: a köztévében hat, az MR-ben négy, a Dunában egy esztendőt tölthetett társadalmi delegáltként, szinte minden esetben más-más szervezet színeiben, és az is megesett, hogy egy időben két közmédium felügyeletében is szerephez jutott. Delegálta őt a Közéleti Önképzőkör éppúgy, mint a Magyar Vívó Szövetség, a Kalász Katolikus Asszonyok-lányok Szövetsége, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, a Regnum Marianum Sport Egyesület, a Magyar Katolikus Családegyesület, de a Hangya szövetkezeti mozgalom is. Külön érdekesség Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat egykori elnökének esete, akit tavalyelőtt "sajátjai", tavaly az ukránok delegáltak a Magyar Rádió Közalapítványba, ahol az MTI információi szerint idén román színekben nyerhet mandátumot.
