Paks: ketyeg

Németországban, ahol a legfejlettebb az atomenergia felhasználása, hónapok óta társadalmi-politikai viták folynak annak felhasználásáról. A viták a fukushimai baleset után még jobban felerősödtek; végül a szövetségi kormány úgy döntött: a 17 németországi atomerőmű többsége 2021 végéig beszünteti működését. Három erőművet azonban csak 2022-ben zárnak be, felkészülve arra az esetre, ha probléma adódna a biztonságos energiaellátással, illetve a beígért energiapolitikai fordulat végrehajtásával - írta az MTI. Merkel kancellár gyökeres energiapolitikai fordulatot ígért, és elrendelte a hét legidősebb atomerőmű átmeneti, három hónapra szóló bezárását.

Magyarország: titokban bővítik az erőművet?

Itthon még az előző kormány szánta el magát 2009-ben a bővítésre, amely akár ötven évre is bebetonozhatja Magyarország energia-ellátását. A civilek és az LMP is tiltakozik az erőmű bővítése ellen. Jávor Benedek, LMP-s képviselő szerint a kormánynak azonnal le kellene állítania a paksi bővítési folyamatok előkészítését, és egy teljesen új energiastratégia mellett kellene letennie a voksát.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke a Világgazdaságnak még májusban azt nyilatkozta: Magyarország nem attól lesz energiafüggetlen, hogy mostantól az orosz–ukrán mellett a török–iráni gázvita is hat rá. "Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e egy teljesen más stratégia mellett letenni a voksunkat, olyanon, amely az energiahatékonyságon, energiatakarékosságon alapszik, az alternatív energiaforrások széles körű használatán, rövid távon pedig egyéb, pillanatnyilag nem kiváltható, például fosszilis energiaforrásokkal is számolva" - tette hozzá.

Jávor Benedek szerint nem az egyetlen megoldás, hogy Paksnak működnie kell. A most felvázolt energiastratégia az első olyan kormányzati dokumentum, amely egyáltalán felvet más lehetőséget, de a bővítés költsége, az a 2-3 ezer milliárd forint, amely a magyar GDP tíz százaléka, gyakorlatilag azt jelentené, hogy Magyarország az atomenergia mellett tette le a voksát. A paksi erőmű élettartam-hosszabbítására nehéz reális alternatívát kínálni, de Jávor Benedek szerint a bővítés előkészítését a kormánynak azonnal fel kellene adnia.

"Nem tudjuk ma még, hogy a 2020-as években hogy fog kinézni a nemzetközi energiapolitika" - mondta. Az atomerőművek létesítésének költségei az elmúlt években stagnáltak, Fukusima után a biztonságnövelés finanszírozása vélhetően drágul, míg a megújuló energiaforrások bekerülési költsége meredeken csökken - tette hozzá.

MTVSZ: Van kiút az energiafüggőségből

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a hazai energiafogyasztást jelképező magasugró-bemutató keretében adta át a Nemzeti Energia Stratégiához készített javaslatait a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére. A Szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy az energiafüggőségből való szabaduláshoz nem halogathatjuk a teljes gazdasági struktúraváltást, a primer energiafelhasználás fenntartható szintre csökkentését. A Stratégia által tervezett részleges út kevés a megcélzott „fenntarthatóság felé való átmenethez”.

A természetvédők egyetértenek a kormány azon elképzelésével, hogy Magyarországnak függetlenednie kell az energiafüggőségtől. Ehhez azonban a primer energiafelhasználást csökkenteni kell, a magyarok globális ökológiai lábnyoma ugyanis 1,4-szerese a fenntartható szintnek. a környezetvédő civil szervezet hangsúlyozta, hogy az energiatakarékosság és energiahatékonyság eszközeit kombinálva hazánk fenntarthatóságához 2030-ig 29%-kal, azaz 770 PJ-ra (petajoule) kell csökkenteni a jelenlegi primer energiafelhasználást. A megújuló forrásokkal való helyettesítés aránya is nagymértékben attól függ, hogy mennyire tudjuk csökkenteni a teljes primer energiafelhasználást. A környezetvédő szervezet azt javasolja, hogy a K+F források prioritásai az energiatakarékossági és megújuló energiás kutatás-fejlesztések legyenek, annak érdekében, hogy 2030-ig (az atomenergia teljes kivezetése mellett) elérjük a 70:30 fosszilis-megújuló arányt.

Elkötelezett az atomenergia mellett

„A készülő tervezet elkötelezett az atomenergia hasznosítása mellett úgy, hogy Paks még nem ment át az előírt stressz-teszten. A fenntarthatóság értelmében a jelenlegi nemzedéknek nincs joga terheket hárítani a jövő nemzedékekre, tehát a Stratégiában található atomenergia-tervek nem felelnek meg a fenntarthatóság felé való átmenetnek. Véleményünk szerint az atomenergia kapcsán valódi párbeszédet kell indítani, meg kell adni a lehetőséget a magyar társadalomnak arra, hogy eldönthesse, egyáltalán akar-e együtt élni az atomenergiával. Az MTVSZ javasolja továbbá 2030-ra az atomenergia fokozatos kivezetését a hazai energiamixből, és ennek megfelelő forgatókönyv kidolgozását” - mondta Dr. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A Stratégiának nincs olyan átfogó intézményrendszere, amely képes lenne rendszerben kezelni az energia környezeti, szociális és gazdasági vonatkozásait. A tervezet említést tesz ugyan az MTVSZ által korábban javasolt energiakvóta rendszerről, de azt nem teszi átláthatóvá a felhasználók és a döntéshozók felé. Az MTVSZ ezért együttműködését ajánlja a kidolgozás kapcsán. „Az általunk javasolt eszköz képes elindítani a valódi szerkezetváltást az energiafüggőség csökkentésére. Tervezetünk szerint a Visszatérülő Alap támogatná az energiatakarékossági-, hatékonysági és megújulós befektetéseket, a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaca pedig az Alappal együttműködve a helyi cégek, kis- és középvállalkozások energiahatékonysági és megújuló energiás gyártókapacitásának fejlesztését segítené elő. A rendszer segítségével egyben piacot is teremtenénk a helyi termékeknek és szolgáltatásoknak” – tette hozzá Botár Alexa, éghajlati programvezető.