Ötszázmilliárdot bukhat Magyarország a közbeszerzések hiányosságai és a visszaélések miatt, az Orbán-kormány a bevándorláspártiakra akarja fogni
Egy nem nyilvános kormányzati jelentés szerint a legrosszabb esetben akár 500 milliárd forint körüli összeget is bukhat Magyarország a hazai közbeszerzési és uniós pénzosztási rendszer korábban feltárt hiányosságai miatt – tudta meg a G7.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben ellenőrizte a Miniszterelnökségen belül működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztály (KFF) működését 2015 és 2017 között. Ez végzi az uniós pályázati eljárások irányítási ellenőrzését, vagyis jelentős részben rajta múlik, hogy megfelelően működjön a rendszer, illetve kiderüljön, ha valahol visszaélés történik. A bizottság az irányítási és ellenőrzési rendszerre hármas osztályzatot adott a négyfokozatú skálán. Ez azt jelenti, hogy nagy hibákkal, éppen csak működik a rendszer.
A bizottság egyedi közbeszerzési eljárásokat is ellenőrzött, és a 29 közbeszerzés közül 25-ben súlyos szabálytalanságokat azonosított. Köztük 6 rendszerszintűt, amelyeket a KFF nem észlelt időben. Az egyedi projektek hibái miatt a bizottság által kért pénzügyi korrekció 103,4 milliárd forint, tehát ezekre ennyivel kevesebb uniós forrás kifizetését javasolja. Ez nem a már kiosztott pénz visszafizetését, hanem a később utalandó források visszatartását jelenti. Ez az ellenőrzött mintában szereplő szerződések teljes értékének 10,6 százaléka.
Az Orbán-kormány számára készített jelentés legnagyobb újdonsága, hogy ezeken túl a bizottság rendszerszintű korrekciót is szükségesnek tart.
Ennek háromféle módja lehet. Vagy az összes uniós támogatású szerződést egyenként át kell vizsgálni, vagy reprezentatív mintavétellel megbecsülni a szabálytalanságok hatását, vagy el lehet fogadni a bizottság által megállapított 10 százalékos átalányt. A harmadik út a legsimább, de ebben az esetben a 10 százalékos korrekciót minden, a KFF ellenőrzésen már átesett eljárásra alkalmazni kellene. Az érintett szerződések eredetileg becsült összege 4500 milliárd forint volt, a tényleges érték eltérhet ettől a nagyságrendi becsléstől.
A végösszeg valamivel kisebb 450 milliárdnál, de ha bekövetkezik az eseménysor, akkor ez a pénz ténylegesen elveszik Magyarország számára.
A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy a korábbi tapasztalatok és az Európai Bizottság gyakorlata alapján nem reális a teljes korrekció elkerülése, ráadásul a 3-as besorolás miatt a testületnek joga van a kifizetések megszakítására, illetve felfüggesztésére. Ha ez bekövetkezik, akkor idén 600 millió, 2019-ben további 650 millió euró lehívása hiúsulhat meg. Ha az összes operatív program erre a sorsra jutna, akkor a nem lehívható összeg idén 2,3 milliárd, jövőre további 4 milliárd euró lenne.
És kitér a dokumentum arra is, hogy ami a kommunikációt illeti, bevándorlózni kellene, vagyis az esetleges forrásmegvonást ráfogni a bevándorláspárti európai politikusokra. Az erről szóló rész így hangzik:
„A bevándorláspárti uniós vezetők évek óta következetesen próbálnak nyomást gyakorolni hazánkra, hogy engedjünk a tömeges illegális bevándorlás kérdésében. Ennek érdekében az uniós fejlesztési források megvonását is felhasználnák hazánk ellen eszközként.”
A kifizetendő uniós pénzek a viták miatt már most jelentős csúszásban vannak. Az augusztus végi helyzet szerint már 1388 milliárd forinttal előfinanszírozta az uniósnak szánt projekteket a kormány, miközben mindössze 183 milliárd forint jött be bevételként. Az egyenleg tehát 1200 milliárd forintos mínuszt mutat a Pénzügyminisztérium havi tájékoztatói alapján.
Az Európai Bizottság májusi bejelentése szerint a 2021 és 2027 közötti időszakra majdnem hatezer milliárd forinttal kevesebb támogatást irányzott elő költségvetési javaslatában. Ez a korábbi időszakhoz képest 24 százalékos csökkenést jelent.
