Ösztönzés a magyar demokráciának
Paczolay Péter a magyar médiavidék új szabályozásának alkotmányosságáról meghozott döntéssel könnyebbé is tehette volna a maga számára az életet. A következő időszakban is az Alkotmánybíróság elnökeként irányítja majd az ország legfelsőbb jogi intézményét – 2012. január elseje után is – írja elemzésében a Wiener Zeitung hasábjain Karin Rogalska.
Ezen a napon lép ugyan is hatályba az új alaptörvény, amely felváltja az 1948-ból származó alkotmányt. A preambulumban szereplő és sokat bírált „nemzeti hitvallás” miatt számos kül- és belföldi megfigyelő számára mindenekelőtt ez jelenti a forduló pontot Magyarország diktatórikusan irányított állammá történő átalakításában, amelyre láthatóan a korlátlan hatalommal bíró kormányfő, Orbán Viktor nyomja rá a pecsétjét. Azt vetik a kormányfő szemére, hogy a hatalommegosztás kiüresítésén dolgozik, és ennek keretében máris engedelmes eszközzé változtatta az igazságszolgáltatást. A bírálók ezt elsősorban az Alkotmánybíróságról állítják. Az Alkotmánybíróság már nem értékelheti a költségvetéssel vagy pénzüggyel kapcsolatos törvényeket. A jövőben az Alkotmánybíróságon többségében olyan bírák ítélkeznek majd, akik közel állnak a Fidesz kormánypárthoz.
Ebben a környezetben kell helytállnia Paczolay-nak, aki maga nem Fidesz közeli ember. Ilyen körülmények között sokkal kényelmesebb lehetett volna számára, ha jó szándékú jelet küldött volna a Fidesz felé az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló európai irányelv átvételével kapcsolatos – és az Alkotmánybíróság által egyébként részben hatályon kívül helyezett - törvényről hozott döntésben. Egy kitérő jellegű állásfoglalással elkülönülhetett volna kollégáinak a többségétől. A 15 alkotmánybíró közül hárman éltek is ezzel a lehetőséggel. Paczolay ellenállt ennek a csábításnak. Egyébként Stump István, az első Orbán-kormány egykori minisztere is azt gondolja, hogy jelenlegi formájában a médiatörvény nem felel meg az Alkotmánynak.
Ez azonban kevés ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság határozatát az egyébként is rövidesen kimúló jogállam utolsó életjeleként értelmezzük. Ebben az esetben a bírák, főképpen Paczolay, bizonyítékát adták annak, hogy komolyan veszik függetlenségüket, és a továbbiakban is így szándékoznak majd tenni. A bírák kifejezetten az Orbán kormány munkastílusát bírálják, azt, ahogyan a kormány keresztülveri a törvényeket az Országgyűlésen. Ez ösztönző lehet a magyarok számára ahhoz, hogy ne engedjék idő előtt elveszni a demokráciát. Mindez különösen vonatkozik azokra, akik az elmúlt hónapokban a politikai irányvonal megváltoztatásáért több alkalommal is az utcára vonultak – állítólag volt, amikor több mint 100 000 ember tüntetett.
Wiener Zeitung, 2011.12.20. (online 18.11)Fordította: dr. Gonda László
