Orbánék vabankot játszanak a devizahitel-végtörlesztéssel

Az ördög a részletekben van - ez hatványozottan igaz a Fidesz-kormány legújabb rögtönzése, a rögzített árfolyamú devizahitel-végtörlesztés végrehajtási módjára. Bennfentes információk szerint lázas munka folyik az erre vonatkozó törvényi szabályozás előkészítésénél, jogászok hada próbál olyan megfogalmazást találni, hogy minél kevésbé legyen támadható. Bár a kormányfő és szócsöve magabiztosan állították, hogy tervezett lépésük erkölcsileg és jogilag egyaránt rendben van, ezúttal is ennek az ellenkezője az igaz, és valójában pontosan tudták, hogy az elképzelés több szempontból is jogellenes. Sajtóhírek szerint ugyanis még a múlt héten a kabinet elé került az igazságügyi minisztérium elemzése, amely felhívta erre a figyelmet, sőt felvázolta a várható következményeket: az ügy minden bizonnyal az Alkotmánybíróság és a megfelelő uniós fórum elé kerül, ahol elmarasztaló ítélet születhet. Annak nyomán pedig százmilliárd forintos nagyságrendű kártérítésre kötelezhetik a magyar államot, ami a jövőben súlyosan megterhelheti az amúgy is bajban lévő költségvetést.

Tűzön-vízen át véghez viszik, kerül amibe kerül

Orbánékat ez nem érdekli, ők a háborújukat vívják a gonosz ellen, és ez nem megy áldozatok nélkül. Ha kitalálnak valamit, azt tűzön-vízen át véghez viszik, kerül amibe kerül. A téteket folyamatosan emelik, mint a fanatikus szerencsejátékos, aki a kockázatokkal mit sem törődve vabankot játszik és bízik Fortuna kegyében. A baj csak az, hogy a Fidesz az egész ország bőrét viszi vásárra, miközben ügyesen vigyáz arra, hogy saját emberei jól járjanak. Látványos példája ennek a mostani devizahitel-végtörlesztési ötlet, amely szinte minden szempontból óriási kockázatot jelent, viszont az érintett honatyák - beleértve a fideszes képviselők nagy részét - milliókat nyernek vele.

Vélhetően ez is szerepet játszik abban, hogy süket fülekre találnak a minden irányból érkező kritikák és fenyegető jelek. Az illetékes uniós biztos máris vizsgálatot helyezett kilátásba, mert már első ránézésre is diszkriminatívnak, közösségi jogot sértőnek látja az elképzelést. Az osztrák államfő is keményen bírált, ami nem véletlen, mert a sógorok több bankja is közvetlenül érintett és papírjaik azonnal zuhanásba kezdtek a tőzsdén. A külföldi sajtóban sajnos ismét negatív példaként jelentünk meg, éles szakértői kommentárokkal. A BÉT egy hét alatt több mint tíz százalékot esett, hazánk adóskockázati felára elérte a válság mélypontján látott szintet és 500 bázispont közelébe jutott, ami csaknem 5 százalékos többletet jelent az alap hitelkamatokhoz képest! /Csak összehasonlításul: a "kiebrudalt" IMF-től kb. 4,5 százalékon kaptuk a kölcsönt./ A magyar állampapírok hozama nő, a finanszírozás tehát egyre drágább, amit tovább nehezít, hogy a forint folyamatosan gyengül és még tovább gyengülhet, ha a bankok tömegesen fognak svájci frankot és eurót venni. Ezzel egyidőben a kormány csökkenti a valutatartalékokat, ami ebben a helyzetben szintén kockázatos lépés. /2008 őszén is főleg azért kényszerültünk mentőcsomagra, mert alacsonyak voltak a tartalékaink./

Nem várható, hogy a józan ész kerekedik felül

A mai kormányüléstől nem várható, hogy a józan ész kerekedik felül és a keveseknek kedvező, de nagy kárt okozó koncepciótól visszalépnek és esetleg olyasmivel állnak elő, ami valóban az ellehetetlenülő adósokon segít. Inkább az látszik valószínűnek, hogy a végtörlesztési lehetőséget jogilag úgy bástyázzák körbe, hogy igazából csak keveseknek érje meg, így a támadhatóságát és a kockázatait is csökkentik. Ha, mint kiszivárgott, csak a lakáshitelekre vonatkozik, adott határidőig érvényes és a bankok dönthetik el, adnak-e rá forinthitelt, eleve kevesek szállhatnak be. Ha a bankok összefognak, közösen lépnek fel és egyeztetik lépéseiket, feltételeiket, ténylegesen csak azok élhetnek a végtörlesztéssel, akiknek megfelelő anyagi hátterük van.

Ebben az esetben messze nincs szó ezermilliárdos banki veszteségről: a devizaalapú lakáscélú hitelek teljes összege mintegy 5 ezer milliárd forint, ennek maximum 10-15 százalékáról lehet szó, és 20 százalék körüli árfolyamveszteséget feltételezve a bankokra háruló teher nagyjából 100-150 milliárdra rúghat, azaz a bankadó lényegében megduplázódik. Ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, de a pontos nagyságrend persze a végleges törvényi rendelkezéstől függ. A pénzintézetek ezt természetesen nem fogják lenyelni és minden lehetséges jogi fórumon megtámadják.

Az eddig hallott szakértői vélemények szerint a kormány terve több alkotmányos alapjogot sérthet, így komoly esélye van annak, hogy vagy itthon, vagy uniós terepen részben vagy egészében elmarasztalják. Ha nem ez lesz, a bankok buknak, aminek az árát végső soron úgyis mi fogjuk megfizetni. Ha viszont igen, a már végtörlesztett hitelekből származó banki veszteségeket a jogsértő magyar államnak kell kamatostul megtérítenie. Azaz akik már milliókat nyertek, mindenképpen jól járnak, helyettük így vagy úgy, de ismét csak mi, egyszerű adófizetők állhatjuk majd a számlát.