Orbánék titkosítanák, mennyit ér a "családi ezüst"

A jövőben tíz évig titkos lehetne a jegybank deviza- és aranytartalékának összege, összetétele és kezelése, erről az MNB elnöke hozhatna döntést - találta tegnap reggel a jegybanktörvény újabb módosításában az Mfor.hu. Most a nemzeti bank havonta közli az adatokat arról, hogy állunk, május végén 35,555 milliárd euró (mintegy 10 200 milliárd forint) volt a kasszában. A kormány valószínűleg nem Simor András kedvében akar járni a tervezett módosítással, hiszen a jegybankelnök és a kormányfő viszonya finoman szólva sem volt felhőtlen az elmúlt két évben. Azonban Simor mandátuma a jövő év első felében lejár, akkor pedig Orbán tehet javaslatot Áder Jánosnak az új elnök személyére, aki hat évig irányíthatja az intézményt.

Vagyis könnyen lehet, hogy a kormány már az "új érára" készül, a saját maga által kinevezendő leendő jegybankelnöknek akar komolyabb jogosítványokat adni. Ha rosszindulatúak akarunk lenni, akkor pedig azt feltételezzük, hogy ezzel a lépéssel a kormány akar rendelkezni a tartalékok felett. Érdemes megemlíteni, hogy jövőre nem csak Simor, hanem a két alelnök mandátuma is lejár, Karvalits Ferenc március végén, Király Júlia pedig július elején távozik, a helyükre is új embereket neveznek majd ki hat évre.

Minek a kormánynak a devizatartalék?

Korábban a kormány többször felvetette, hogy a jegybanki tartalékból be lehetne indítani a gazdaságot. Ráadásul a 35,5 milliárd eurós összegből a központi költségvetés 9412,6 milliárdos devizaadósságát is ki lehetne fizetni. Emellett ugyan maradna még devizaadósság az önkormányzatoknál, de az már elenyésző mértékű a központi költségvetés adósságához képest. A lakosságnál pedig hónapok óta igyekszik csökkenteni a devizahitelekből eredő kockázatokat a kormány a végtörlesztéssel és az árfolyamgáttal.
Ha ebből a forgatókönyvből indulunk ki, akkor a devizatartalékok "államosítása" után beindulhatna a forint gyengítése, ami versenyképesebbé tehetné a magyar gazdaságot, illetve az importcikkeken keresztül inflációt generálna, amivel a forintadósság egy részét is el lehetne inflálni. Erről a lehetséges forgatókönyvről korábban Zsiday Viktor is írt. Vagyis ez már tényleges adósságcsökkentés lehetne. A kockázat csak az, hogy az inflációt nem véletlenül nevezik a szegények adójának. Egy a mostaninál jóval magasabb pénzromlást mindenki megérezne a bőrén, hiszen kevesebbet érnének a fizetések, hacsak nem emelnék hasonló mértékben azokat is.

További részletek a kormány terveiről és a forgatókönyvekről az