Orbánék ebben is szembe mennek az EU-val
Az ukrán válság hatására az oroszoktól való függés csökkentését célzó energia stratégián dolgoznak Brüsszelben, amely egyebek mellett az atomerőműveket is érinti. Az EB a Déli Áramlat projektet is felfüggesztette. Eközben a Fidesz-kormány lépései pont az ellenkező irányba, a kapcsolatok erősítése felé mutatnak.
Ahogy az előre látható volt, az ukrajnai események a Moszkvával fenntartott kapcsolatrendszer átgondolására ösztönzi az EU-t. Putyinék agresszív fellépése joggal kelt aggodalmat, jól látható, hogy Moszkva az érdekei érvényesítésére semmilyen eszköztől nem riad vissza, beleértve a gazdasági zsarolást. Márpedig az unió az egyik meghatározó stratégiai területen, az energiaimportban nagyon sérülékeny: az orosz földgázszállítások adták tavaly a tagországok felhasználásának 37 százalékát, ami 6 százalékos növekedés 2012-höz képest. Ezen belül a mi térségünk a legveszélyeztetettebb, itt az arány meghaladja a háromnegyedet.
A feszültségek növekedésén túl az is indokolja e függés csökkentését, hogy Oroszország látványos lépéseket tesz más irányú piaci terjeszkedésre: ezt célozza például a kínaiakkal kötött szerződés, amely hosszútávon évi 60 milliárd köbméternyi gáz szállítását is lehetővé teszi, ami mintegy a fele az EU-ba menő jelenlegi exportnak. Putyin emellett egy eurázsiai gazdasági unióban gondolkodik, amely tulajdonképpen a régi szovjet tagköztársaságokat igyekszik tömöríteni, Közép-Ázsiában csakúgy, mint Európában. Ez alig burkolt fenyegetés nem csupán Ukrajna, de a baltikumi EU-tagok felé is.
Brüsszelben a kihívásokra adott egyik válasz az a stratégiai koncepció, amely az orosz energiahordozóktól való függés enyhítését célozza. Az anyag rövidtávú célként a tárolók feltöltését és az orosz szállítások esetleges leállására stressztesztek elvégzését jelöli meg, az ukrán válság eszkalálódására felkészülve. A közép- és hosszútávú célok ennél sokkal komplexebbek, egyebek mellett a belső hálózati infrastruktúra gyorsított fejlesztéséről és alternatív források kihasználásáról szólnak. Ez utóbbiaknál kiemelt szerepe van a cseppfolyósított földgázimport bővítésének, valamint a megújuló energiák arányányak jelentős, 2030-ra az ellátáson belül egyharmadra növelésének. Alapvető feladat az energiahatékonyság emelése, a takarékossági projektek fokozott ösztönzése és támogatása.
A stratégia külön kitér az atomerőművekre is. Nem zárja ki azokban az orosz technológiát, azt viszont igen, hogy a működés csak orosz fűtőanyagra épüljön, mert ez a függőséget erősíti. Ehhez képest Orbánék által aláírt paksi szerződés orosz fűtőanyaggal számol, és az elhasznált fűtőanyagot is egy ideig oda szállítanák vissza – hogy később mi történik vele, egyelőre nem világos. Az viszont igen, hogy ez nyilvánvalóan ellentétes az uniós stratégiai koncepcióval, amely ugyan visszamenőleges kötelezettséget nem tartalmazhat, de határozott irányt mutat. Erre mások figyelnek – a csehek, lengyelek –, a mi kormányunk azonban nem.
