Orbán szíjat hasít a nép hátából

Áfaemelés, járulékemelés, magasabb szja-teher az alacsonyabb jövedelmeknél – ezek köszöntenek ránk majd az új évben, ha a kormányzat valóban komolyan gondolja a pénteken bejelentett terveit - írta az FN.hu.

Azokkal, aki idén kevesebb nettó fizetést kaptak a tavalyinál az adóváltozások miatt, jó eséllyel jövőre megint csak ez történik majd. Ám az idei nyertesek – így a gyermekesek jelentős része is – megtapasztalhatja majd a csökkenő nettó fizetés keserű érzését, amelyet majd az áfaemelés hatására is megugró árak fokoznak majd.

"Valószínűleg 2012-ben, 2013-ban is a magas jövedelműek járnak majd jól” – írta az FN.hu 2011 februárban, és a kormány tartotta magát a lap prognózisához.

Bruttó 213 ezer forintig és alatta még veszít a gyermeket nevelő az adóváltozásokkal, még hozzá nem is keveset, bruttó 80 ezer forintnál például közel 9500 forinttal csökken a nettó bér (a nettó bér hatásokat több cég, szervezet is kiszámolta már, TMC First tanácsadó cég, az RSM DTM Hungary, illetve az MSZOSZ). Bruttó 214 ezer forinttól már a nyertesek táborába tartozik a munkavállaló, s minél többet keres, annál többet nyer az adóváltozáson. Az RSM DTM Hungary azt is kikalkulálta, hogy a bruttó 213 ezer forintos keresetig a gyermeket nevelők is buknak az adóváltozásokon, sőt a 3 gyermekesek e határ fölött is.

Mindez persze borítékolható volt, mint februárban írta az

FN.hu: „(…)a megszűnő adójóváírás kedvezőtlen hatását nem képes ellensúlyozni a félszuperbruttó kivezetése az alacsonyabb kereseteknél. A magasabb kereseteknél viszont jelentős nettóbér-emelkedés lesz tapasztalható.” Pusztán arról nem lehetett tudni, hogy a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítását (adójóváírás és félszuperbruttó kivezetése) a kormány egy lépésben teszi meg.

Nemcsak az szja átalakítás, hanem az áfaemelés is rosszul érinti az alacsony jövedelműeket.

Az áfarendszer ugyanis regresszív hatású lehet: a magasabb jövedelműektől arányosan kevesebbet, míg az alacsonyabb jövedelműektől többet von el - hívta föl a figyelmet a PricewaterhouseCoopers „Egyensúly-eltolódás – a közvetett adófajták térnyerése” („Shifting the balance – the evolution of indirect taxes”) című, 2007-ben publikált felmérése. Érdemes megemlíteni, hogy a munkavállaló által fizetett egészségügyi járulék is fölfogható egyfajta progresszivitás nélküli, „egykulcsos” adónak, tehát ennek emelése is a relatíve rosszabb helyzetben lévőket sújtja jobban.

Az szja átalakítása azzal, hogy tragikusan nagy csapást mér a hazai keresletre (az idei év megmutatta az amúgy magától értetődőt, a magas jövedelműek bevételnövekedése döntően a megtakarításokat hizlalja), kétség kívül arra szorítja a vállalkozásokat, hogy ne hárítsák át az áfaemelés egészét a fogyasztókra. A csökkenő kereslet azonban a védendőnek kikiáltott, döntően hazai piacra termelő kkv-kat fogja leginkább sújtani. Ennek nyilvánvalóan kedvezőtlen a hatása a fogyasztásra, a foglalkoztatásra, a gazdasági növekedésre.

A munkaadó köteles lesz legalább a minimálbér 1,5-szerese után fizetni a járulékokat, s a munkaadói egészségügyi járulék pedig 1,5 százalékponttal nő. Minthogy a kkv-kra jellemző inkább az előállított érték magas élőmunka aránya, ráadásul az alacsony jövedelmi szint is ezeknél a cégeknél a tipikus, így ezen intézkedések is leginkább a kkv-kat terhelik majd.

A kormányzati elképzelések pozitívak abból a szempontból, hogy kezelik a jövő évi költségvetés bevételi problémáit, azonban ez minden jó, amit el lehet róluk mondani. Nehezen elképzelhető, hogy Matolcsy György - vagy bármely más közgazdász - egy ennyire irracionális, növekedésellenes tervezettel álljon elő szabad akaratából. Sokkal valószínűbb, hogy kőkemény politikai peremfeltételeknek kellett Matolcsynak megfelelni, bizonyára nem lehetett visszalépni az egykulcsos szja-tól.

Nem először történne ilyesmi. A vagyonadó kapcsán figyelhettük meg: a Fidesz gazdasági szakértői korábban a vagyoni típusú adók mellett törtek lándzsát, míg Orbán Viktor, és a Fidesz hivatalos kommunikációja a vagyonadó ellen foglalt állást. Az origo információi szerint az ellentmondást Orbán Viktor úgy magyarázta, hogy "a szakértők megfogalmaztak egy véleményt, de ők, mint politikusok másfajta döntést hoztak".