Orbán és a neonáci szívek

2015. július 20., 07:45

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
Az európai menekültpolitikáról folyó vitában a Nyugat régi előítéletei bukkannak fel a Kelettel kapcsolatban, ám elfedik, hogy nemigen mutatkoznak jó ötletek a probléma rendezésére. A Lajtán túl azt mondják, a másik fél még nem érett a feladatra, ezért afelé kell terelni, hogy képes legyen meghódítani a multikulturális idők magaslatait. Közben viszont a magyarok és a balti államok hasonlóképpen éreznek, mint egykor a keletnémetek: idegenellenességgel vádolják őket, jóllehet itt olyan nemzetekről van szó, amelyek a sok évtizedes orosz befolyás miatt teli vannak félelmekkel. Ez utóbbiak azonban ismeretlenek a Nyugat számára, csakhogy ez a tényező kimarad a számításaikból. Épp ezért nincs helye a nagyképűségnek, ez vonatkozik a Magyarországon és másutt hozott döntések megítélésére is. Azt például egyenesen idegengyűlöletnek minősítik, hogy az Orbán-kormány gyéren lakott területekre akarja kitelepíteni a menekülteket. Vagy itt van a kerítés ügye, ami bizonyosan nem jó ötlet, de kinek van jobb elképzelése? Könnyű azt mondani, hogy a népvándorlás okait kell megszüntetni, de mindenki tudja, hogy abból egyhamar úgysem lesz semmi.

Frankfurter Rundschau
Idegengyűlölők és rasszisták című kommentárjában az újság rámutat, hogy Európa eddig főként bezárkózással reagált a rengeteg menekültre, de ezt egyetlen állam sem alkalmazza olyan következetesen, mint a magyarok. Pedig ha a földrész nemcsak a gazdaság és a valuta, hanem az emberi jogok alapján is közösségnek tekintené magát, akkor most nem annyira a görög kilépésről kellene vitázna, hanem arról, hogy Magyarországot ki kell zárni az EU-ból. A jobboldali-populista Orbán-kabinet menekültpolitikája nem csupán módszeresen beleütközik a vonatkozó nemzetközi megállapodásba, hanem kigúnyolja azt. A külföldiellenes nemzeti konzultáció, valamint a plakátkampány jelszavai megdobogtatják a neonácik szívét. Megkezdődött a határzár építése, a legfrissebb döntés pedig az, hogy a menekülteket a lakott területektől távoli sátortáborgettókba telepítik a városokban lévő befogadó állomásokból, nehogy zavarják a helyi lakosságot. Budapesten xenofóbok irányítják az országot, és ezt Európa csak nézi.

Der Spiegel
A hetilap szerzője úgy gondolja, hogy összeomlóban van Európa a görög válság és az amerikaiak számára folyt német lehallgatások miatt, ráadásul Magyarországon és Nagy-Britanniában hátszelep kaptak az internet ellenségei. Cameron kijelentette, hogy az állam ellenőrizni akarja a magánüzeneteket, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy felmondta a demokratikus Európa értékeit. Orbán Viktor saját bevallása szerint illiberális rendszert teremt, ide-oda táncolva a fasisztoid és a tekintélyelvű rendszerek között. A kormányfő különösen két területen tűnik ki: az egyik a radikális, nacionalista politika a menekültekkel és a kisebbségekkel szemben, a másik a szabad média vad elutasítása, ideértve a világhálót is. A politikus egészen zavartalanul, lépésről lépésre a diktatúrába vezeti az országot, benne az uniformizált sajtóval. Európa egykor az értékek közösségeként indult, s ma ott tartunk, hogy a brit miniszterelnök nyíltan beszél, Orbán pedig nyíltan cselekszik ellene. Ezek az emberek, beleértve Merkelt, tönkreteszik a földrészt. Az európai eszme szétesőben van, és ez olyan dráma, amelynek a méreteit ma még aligha sejthetjük.

World Politics Review
Orbán Viktor jogi játszmába kezdett, hogy ne kelljen alkalmaznia az unió bevándorlási szabályait. Kim Lane Scheppele szerint Orbán, a politikai opportunista lehetőséget látott, hogy elégedetlenséget szítson a közösségben, és ezt ki is használta. A bevándorlók már két éve özönlenek Európába, ám mindaddig nem hozta szóba, amíg az unió nem szorgalmazott összefogást a kérdésben – mondja a princetoni egyetem alkotmányjogásza. Elképzelhető, hogy azért is gerjeszt viszályt, mert ily módon igyekszik megbékíteni Oroszországot, amely 2008 óta sokat fektetett be Magyarországon, és amely nem túl ravaszul igyekszik kiaknázni az EU-tagállamok megosztottságát. Orbán két hónapja idehaza is propagandakampányt folytat a bevándorlók ellen. Próbálja úgy beállítani őket, hogy veszélyt jelentenek a társadalomra, és úgy tűnik, számítása beválik. A hadjárat várhatóan folytatódik, mint ahogy a demokratikus normák gyengülése is, mert hírhedten gyengék az unió eszközei, hogy visszatérítse a tagországokat a közös vonalhoz. Orbán 2010 óta többször is bolondját járatta Brüsszellel. Kiismerte, miként kell megkerülni a kötelezettségszegési eljárást, s ugyanezt csinálja most a bevándorlók kapcsán. Amikor visszatáncolt a dublini szerződés ügyében, az EU látta, hogy a magyar fél jó szándékot mutat és igyekszik eleget tenni a közös szabályozásnak. Csakhogy közben Budapest nyugodtan a végtelenségig halogathatja a befogadó állomások építését, és ezzel kivédi, hogy vissza kelljen vennie a Nyugatról visszatoloncolandó migránsokat. Scheppele rámutat, hogy ily módon formálisan soha nem sérti meg nyíltan az uniós jogot. Ám arra is figyelmeztet a szakember: itt igazából nem a bevándorlás a tét, hanem az unió megosztása. Azonkívül az akció sikeresen növelte a Fidesz népszerűségét, vagyis a párt három év múlva ismét kétharmadot szerezhet. És ha közben mérséklődnek a migrációs terhek, az csak újabb bónusz Orbán számára – hangsúlyozza Scheppele.

Financial Times
Magyarország fokozza a harcot a brüsszeli bizottság és a külföldi cégek ellen, újabb adókkal fenyegetve az üzleti világnak azt a részét, amely ellenzi a kormány által kirótt állítólagos diszkriminatív közterheket. Az EU két állami támogatás ügyében azért jelentett be vizsgálatot, mert feltételezi, hogy azok tisztességtelen előnyhöz juttatják a magyar cégeket az idegen vetélytársakkal szemben. Budapest azonban azt közölte, hogy nem lép vissza az Orbán Viktor által kidolgozott unortodox adók ügyében, és ragaszkodik ahhoz is, hogy a külföldi társaságok fizessenek. Ez a legújabb vita azóta, hogy a mostani kormány 2010-ben hatalomra került, és egy sor szokatlan adóval vette célba a nem magyar kézben lévő sajtót, távközlési vállalatokat, közszolgáltatókat és bankokat. A cél az, hogy ezzel csökkentse a költségvetés hiányát és elkerülje az IMF újabb segélycsomagját. Az eredmény több kötelezettségszegési eljárás volt az unió részéről, de Orbán azt mondja, hogy a nézeteltérések erősödni fognak Brüsszellel a következő három évben. Hívei azzal igazolják az úgynevezett orbanomicsot, hogy utalnak a tavalyi, 3,6 százalékos növekedési adatra és az ország csökkenő adósságállományára.