Orbán, a pökhendi
A szerdai nagyköveti értekezleten elhangzottak ismét nagy visszhangot váltottak ki a külföldi sajtóban. A Die Welt és a Die Zeit is komoly cikkben foglalkozott Orbán Viktor beszédével, amelyet az értekezleten mondott. A magyar miniszterelnök elérte, hogy a nyugati sajtó nyíltan ellenséges hangnemet üssön meg vele és Magyarországgal szemben.
Orbán Viktor miniszterelnök és Szurin Picuvan, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) thai főtitkára is beszédet mondott szerdán 104 külföldi magyar misszióvezető előtt, az idei nagyköveti értekezleten, Budapesten. Az évenként megrendezett nagyköveti értekezleten a magyar külpolitika és Magyarország nemzetközi kapcsolatainak széles spektrumával foglalkoznak, értékelik az előző időszakot és megtárgyalják a következő év munkájának irányait.
Die Welt az eseményről úgy számolt be: a magyar miniszterelnök az EU-t provokálta, amikor arról beszél, hogy a közösség válságkezelése teljesen téves. Orbán az értekezleten gúnyolódva „Hold-stratégiának“ minősítette az euroövezeti országok eddigi próbálkozásait. Aláhúzta, hogy Magyarország a következő 20 évben is a politikus által megkezdett különutat folytatja.
Pökhendinek hangzott
Ezzel együtt kijelentette a nagyköveti értekezleten, hogy az euro megmentésére eddig tett brüsszeli kísérletek elmentek a cél mellett, mert nem foglalkoztak a lényeggel, vagyis azzal, hogy a német versenyképesség nagyságrendekkel felülmúlja a többiekét. Márpedig ez hatalmas eltolódást vált ki a külkereskedelemben a németek javára, illetve a többiek hátrányára. Megjegyezte, hogy minderről egy sort sem olvasni az uniós válságkezelési dokumentumokban. Ugyanakkor amit a krízis megoldásának magyar sikereiről mondott, az kissé pökhendien hangozhat hazai és külföldi bírálói számára, hiszen Magyarország éppen 15 milliárd eurós hitelt akar felvenni az EU-tól és az IMF-től - emlékeztet a lap.
Másfelől viszont tényleg tud eredményeket felmutatni: az év első negyedében a 27 tagállam közül csak a magyarok tudták saját erőből csökkenteni az államadósságot. Amikor a Fidesz átvette a hatalmat a szocialistáktól, akiknek példátlanul korrupt politikája az eddigi legmélyebb válságba taszította a gazdaságot, a köztartozás szintje a GDP 82 %-át tette ki, most 77 % alatt jár. Ehhez nem hagyományos módszereket alkalmazott, amivel odahaza és külföldön a felháborodás özönét váltotta ki. Így mindenekelőtt az, hogy gyakorlatilag államosította a magán nyugdíjpénztárakat és azok vagyonát az államadósság mérséklésére használta fel. A kifogások dacára több uniós állam is átvette e politika bizonyos elemeit.
A lap kiemeli: a közvélemény-kutatások alapján azonban jelenleg nem szerezne többséget a Parlamentben.
Az értekezleten Orbán felszólította a nagyköveteket, hogy készüljenek fel további ellenségeskedésekre a külfölddel, illetve hogy következetesen megmagyarázzák el az „igazságos tehermegosztás“ stratégiájának logikáját. Magyarország és Brüsszel vitájáról, amely különösen tavaly, illetve körülbelül az idén áprilisig teátrális dimenziókat öltött. Ennek során a kormányfőnek főleg a demokratikus gondolkodásmód hiányát vetették a magyar miniszterelnök szemére. A magyar politikus azt állította, hogy gondosan előre átgondolták, ezért is nyerte meg a vitát a magyar fél. A lap szembesíti Orbánt egy saját, régebbi nyilatkozatával: a jelek szerint eltért az eddigi érveléstől, miszerint az EU más mércével méri őt és kormányát, mint a többi demokratikus hatalmat, és éppen ez a konfliktus forrása.
A politikus jelezte viszont, hogy újabb nézeteltérések várhatók olyan ügyekben, mint például a közszolgálatóknak a jövőben le kell mondaniuk a haszonról a lakossági ellátás során. Ez ugyanis – hangsúlyozta – egyáltalán nem tetszik az uniónak.
Die Zeit: A magyar miniszterelnök ismét kiosztja a többieket
A Die Zeit sem kímélte Orbán Viktort, aki a lap szerint az európai adósságválság okát Németország erejében látja. A lap tudósítása szerint a magyar miniszterelnök úgy véli, az EU elbeszél a gondok mellett, ellentétben a magyar kormánnyal.
Mint kifejtette, a Fidesz konkrét megoldásokat ültetett át a gyakorlatba, ám ezzel magára vonta más államok haragját, miközben az ország sokkal sikeresebbnek bizonyult a válságkezelésben, mint a brüsszeli politikusok. Például azáltal, hogy a nagy vállalatokra kivetett válságadóval lejjebb vitte az államadósság szintjét, amivel tehermentesítette a középrétegeket. Ezzel együtt Magyarországnak még mindig szembe kell néznie az államcsőddel. Megpróbál ugyan hitelt felvenni a Valutaalaptól, ám a tárgyalások időről időre megszakadnak, mert a másik fél Orbán különféle reformjai folytán veszélyben látja a demokráciát. Arról nem beszélve, hogy 2014-ben választások lesznek. Ezzel együtt a kormányfő a jövőben is kész szembeszállni az EU-val.
