Orbán: 200 ezres minimálbér van a horizonton

Innovatív gondolatok termelésében is jól állunk, ez az ő helyzetét erősíti. Ha ilyen kormánya van, akkor a miniszterelnök feladata, hogy a rengeteg ötletet egy életképes rendszerré szervezze össze – mondta a miniszterelnök a beszédében. Az Index szerint a legfontosabbnak azt nevezte, amit Matolcsy György mutatott be, hogy mekkora lesz a GDP-növekedés, mikor térünk vissza a pandémia előtti gazdasági teljesítményhez.

Riasztóan magas számok hangzottak el – tette hozzá. 

Az ember mindig a szakmai tankönyveihez nyúl vissza, hogy megítélje ennek realitását. A kormányfő esetében ez a Rejtő-regényeket jelenti, amelyeknek az a része villant be neki, amikor valamelyik hős a nyomravezetőnek felkínál száz dollárt, és az azt válaszolja, hogy „ígérjenek inkább tízet, olyat már láttam”. Ez jutott eszébe az akár 6 százalék feletti GDP-növekedésről.

A miniszterelnök idézte Matolcsy György jegybankelnököt, aki szerint el kell kerülni a poszt-Covid-szindrómát a gazdaságban; meg is nevezte, hogy mit ért ez alatt. „A teljes foglalkoztatottság és teljes foglalkoztatás egy olyan eszköz, amely a pandémia utáni bizonytalanság ellen hat.”

Ilyen a moratórium kérdése, amiből Orbán Viktor szerint „értelmes menetrend szerint kell kijönni". Az óvatos duhajok közé tartozik ebben az ügyben, megérti, hogy a pénzügyekkel foglalkozók és a bankok minél hamarabb vissza akarnak térni a hiteltörlesztési rendhez, de ha nem figyelünk oda, akkor átesünk a ló másik oldalára.

Hogyan lehet visszarendezni a költségvetési egyensúlyt? – tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki szerint a költségvetési hiány 2020-ban 8,1 százalék volt, idén pedig 7,5, míg 2022-ben 5,9 százalékkal számolnak. Ugyanakkor a miniszterelnök nem osztja az MNB-elnök által javasolt 3 százalékos hiányhoz való visszatérést jövőre.

A kormányfő elmondta, hogy hamarosan véget ér a gazdaságélénkítésre bevezetett NHP Plusz program, ezért utána a költségvetésnek kell biztosítani egy 0,5 százaléknál nem magasabb kamatú hitelt a magyar kis- és középvállalatok számára. A kormányzat tervei szerint ez egy felülről nyitott hitel lesz. A támogatás kidolgozásánál a Kavosszal, az Iparkamarával és a Széchenyi-kártyával kell együttműködni.

A cél a 200 ezer forintos minimálbér

A minimálbért és a garantált bérminimumot is lehetne kombinálni Orbán Viktor szerint. A cél a 200 ezer forintos minimálbér elérése lenne, de ha ekkora minimálbér-kötelezettséget zúdítunk a vállalkozásokra, akkor azok nem fogják tudni kigazdálkodni. A magas minimálbérhez segíteni kell a kkv-kat, és ez az adócsökkentés formájában tehető meg. A kormány már eddig is csökkentette az élő munkát terhelő adókat, és a közeljövőben átfogó megállapodás megkötésére törekszik a minimálbér kérdésében a szakmai szervezetekkel.

Orbán Viktor a jelenlegi helyzetben három kiindulási feltételt határozott meg:

• Az első, hogy a kihívás nem kormányzati természetű, nem politikai kihívásról van szó, az egész társadalmat átfogó totális gazdasági és társadalmi kihívás, amit láthatunk. Ezért a válasz sem lehet csak politikai és kormányzati természetű, széles összefogásra van szükség a gazdaság minden szereplőjét érintően.
• A második, hogy gazdaságpolitikát pártalapon nem lehet csinálni. Gazdaságpolitikát azokkal lehet csinálni, akik tudnak gazdaságot működtetni, ez nem pártkérdés.
• A harmadik, hogy ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni. Újraindítási költségvetésre van szükség, ennek szellemében nyújtották be a 2022-es büdzsét.

Fotó: MTI | Koszticsák Szilárd

Ami a feladat nagyságát és komolyságát illeti, ő látott árvizet, vörösiszapot, devizaadósságot, pénzügyi válságot, migrációt, a partvonal mellől még háborút is.

Válságból újat nekem senki sem tud mutatni – mondta Orbán Viktor.

A mostani körülmények még neki is újak, olyat, hogy egy járvány az egész világgazdaságot megbénítja, és mindenkire veszélyes legyen, ilyen válságot senki nem látott. Ezért az ilyenkor szükséges újraindítási teendőket sem láttak.

Az első és legfontosabb dolog az, hogy ebben a válságban Magyarországon mindenki helytállt. „Az egészségügyi rendszert lesajnáljuk, mégis jobban teljesített, mint a legtöbb nyugat-európai egészségügy.” Az egészségügyi dolgozók mellett kiemelte az oktatást, a családokat és a vállalkozásokat is.

„Nyugodtan mondhatjuk, hogy olyan közösség a miénk, amely baj idején minden porcikájában képes volt helytállni és jól teljesíteni.”

Különösen fontosnak tartja, hogy a dolgozó, munkába álló embereknek a száma ma 4,5 millió felett van, ez csak 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt. Ebben az évben nemcsak ezt pótolják, hanem még egyszer ötvenezer munkahelyet szeretnének létrehozni. Tartják a vállalást, hogy több munkahelyet hoznak létre, mint amennyit tönkretett a vírus.

Maradnak az operatív törzsek

A kormányfő bejelentette, hogy a járvány után is kellenek operatív törzsek, csak más típusúak, mint a járvány idején. Kettőt állítanak fel. Az egyik a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter irányít, a másik pedig a társadalmi élet újraindításáért felelős operatív törzs, amelyet Novák Katalin miniszter vezet majd.

A kormányfő beszélt annak a globális minimális adónak a tervéről is, amelyet a G7-ek nemrégiben hagytak jóvá, és a mértéke 15 százalék lenne. A miniszterelnök szerint nem helyes, ha egy nemzetközi szervezet mondja meg, hogy milyen legyen vagy ne legyen a magyar vállalati adókedvezmény. Magyarország nem kínál off-shore lehetőséget a társasági adójával, hanem valódi külföldi vállalkozásokat igyekszik bevonzani, és ezáltal munkahelyeket teremteni idehaza. 

Élő közvetítés a konferenciáról:

(Kiemelt kép: MTI | Koszticsák Szilárd)