Nyugdíj: ez is beleszámít, mégsem tudnak róla sokan

Kevesen tudják, hogy a végkielégítés bizonyos esetekben befolyásolhatja a nyugdíj összegét.

2025. április 4., 07:31

Szerző:

A végkielégítés a munkaviszony megszűnésekor járó juttatás, amelynek szerepe van a nyugdíj alapjául szolgáló nettó havi életpálya-átlagkereset meghatározásában. Ez azért fontos, mert a nyugdíj összege ezen átlagkereset alapján kerül kiszámításra. A végkielégítés tehát növelheti a nyugdíj alapját, de önmagában nem számít bele a szolgálati időbe – hívja fel a figyelmet hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru alapítója.

A végkielégítés és a nyugdíj kapcsolata

A szolgálati idő hossza kulcsfontosságú a nyugdíj összegének meghatározásában. Bár a végkielégítés növelheti az átlagkeresetet, általában nem hosszabbítja meg a szolgálati időt. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a végkielégítést 1998. január 1. és 1999. december 31. között kapták. Ebben az időszakban a végkielégítés havi összegei után 30 nappal növekedett a biztosítási idő, legfeljebb 12 hónapig.

A végkielégítés mértéke a munkaviszony hosszától és a munkavállaló státuszától függően változik. A Munka Törvénykönyve szerint a felmondás után járó végkielégítés összege nem haladhatja meg a 12 havi keresetet. Huszonöt évnyi munkaviszony esetén legfeljebb 6 hónapnyi távolléti díj jár, amelyhez további 3 hónap adódhat hozzá védett munkavállalók esetében – ők azok, akiknek a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig kevesebb mint öt évük van hátra.

Közalkalmazottaknál és kormánytisztviselőknél legalább 20 év után maximum 8+4 hónap, igazságügyi alkalmazottaknál legalább 25 év után 10+4 hónap, míg rendvédelmi dolgozóknál legalább 30 év után 10 hónap végkielégítés jár.

Nem minden munkavállaló jogosult végkielégítésre. Például a nyugdíjasok, valamint azok, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt kérik jogviszonyuk megszüntetését, nem részesülhetnek ebben a juttatásban.

A végkielégítés tehát jelentős hatással lehet a nyugdíj összegére, különösen az átlagkereset növelésén keresztül. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a szolgálati időre gyakorolt hatása korlátozott, és csak bizonyos időszakokban és feltételek mellett érvényesül.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)

Míg idén még arra kérték a bankokat, hogy ne emeljék a bankszámlák költségeit, 2026 második felében a lakossági számlák díjai jó eséllyel, akár az infláció mértékével, azaz mintegy 4,6 százalékkal nőnek, miután a szezonális moratórium lejárta után a pénzintézetek visszatérhetnek a díjemelési gyakorlatukhoz.