Nyolcvanmilliárdot kaszált az OTP a harmadik negyedévben

2017. november 10., 06:17

Szerző:

Az OTP Bankcsoport 79,329 milliárd forintos konszolidált adózott nyereséget ért el a harmadik negyedévben, 2 százalékkal kevesebbet az előző negyedévinél, de 14 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - közölte a bankcsoport a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentésében.

Az első háromnegyed évi adózott nyereség 212,885 milliárd forint volt, 21 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért eredményt. Az OTP csoport konszolidált korrigált adózott eredménye 79,534 milliárd forint volt a harmadik negyedévben, 2 százalékkal több az előző negyedévinél, és 16 százalékkal az egy évvel ezelőttinél. 

Az év első kilenc hónapjában 224,552 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el a bankcsoport, ami 30 százalékos növekedés a tavalyi azonos időszakhoz képest.

Az OTP a kilenchavi korrigált eredmény alakulását döntően a működési eredmény 11 százalékos javulásával, a kockázati költségek 42 százalékos visszaesésével, valamint a magyarországi vállalati nyereségadó csökkenésével magyarázza. 

A csoport összes bevétele 202,818 milliárd forint volt a harmadik negyedévben, 1 százalékkal kevesebb az előző negyedévinél, és 10 százalékkal több a tavalyi harmadik negyedévinél. Az első háromnegyed év bevételei meghaladták 596 milliárd forintot, 10 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.  A nettó kamatbevétel a harmadik negyedévben gyakorlatilag változatlan maradt az előző negyedévivel összevetve, éves összehasonlításban 5 százalékos a növekedés.

Az első kilenc hónap nettó kamatbevétele 4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A kilenchavi működési költség egy év alatt 9 százalékkal nőtt meg, a jelentés szerint jellemzően a bérinfláció által fűtött magasabb személyi jellegű kiadások, részben pedig az üzleti aktivitást segítő marketing- és szakértői költségek miatt. A csoport mérlegfőösszege a harmadik negyedévben 4 százalékkal volt több az előző negyedévinél és 16 százalékkal az egy évvel ezelőttinél. Az első háromnegyed évi mérlegfőösszeg 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó árfolyamszűrt hitelállomány a harmadik negyedévben 2 százalékkal nőtt a második negyedévihez képest, és 22 százalékkal a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az első háromnegyed évben 18 százalékos volt a növekedés az előző év azonos időszakával összevetve.

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.