Nincs vészhelyzet, sőt!

A görög válság okozta megrázkódtatások, az európai kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette különösen jól jöttek azok a hírek, amelyek a magyar gazdaság meginduló növekedését mutatják. Az elmúlt napokban egymás után jelentek meg az év első 3-4 hónapjának trendjeit mutató statisztikák, amelyek összességében kellemes meglepetést okoztak azzal, hogy többnyire a vártnál és a tervezettnél jobb eredményeket mutattak. Ez éles ellentétben áll azzal, hogy a kormányzásra készülő Fidesz most már naponta riogat a drámai bejelentéssel, hogy gazdasági vészhelyzet van, ami rendkívüli intézkedéseket követel. Ennek az állításnak a hátterét nem a valós folyamatok adják, hanem az a sokáig már nem takargatható ellentmondás, amely a reális lehetőségek és a választási ígéretek között feszül. Ahogy egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az új kormány nem tudja majd elképzelései szerint megnövelni a költségvetési hiányt, mert a bizalmatlan nemzetközi légkör miatt nem számíthatnak nagyvonalúságra sem az unió, sem pedig az IMF részéről, kénytelenek felkészíteni a közvéleményt a csalódásra. Így a retorika ismét megváltozott, és miközben konkrétumok nélkül továbbra is minden szépet és jót ígérgetnek, ezzel párhuzamosan előkészítik azt, hogy elmondhassák majd: mi akartuk ezt is, azt is, de sajnos olyan rossz helyzetet örököltünk népnyúzó elődeinktől, hogy egyelőre nem tudjuk megtenni. A felvezetés része az úgynevezett tényfeltáró bizottság, amely semmi újat nem tud feltárni, de néhány hét múlva bejelenti majd, hogy sokkal rosszabb a helyzet, mint várták, és erre hivatkozni lehet. Ez az idő valójában ahhoz szükséges, hogy sebtiben kidolgozhassák azokat a változtatásokat, amelyeket még az idén be akarnak vezetni. Információink szerint a késlekedés fő oka az, hogy nagy belső viták vannak éppen arról, mennyiben feleljenek meg a gazdasági racionalitásoknak és mennyiben a túlzott várakozásoknak. Az utóbbi lehűtését szolgálják a vészhelyzet sűrűsödő emlegetései, még ha ennek az aktuális adatok ellent is mondanak. Jellemző példája ennek a párt szóvivőjének keddi nyilatkozata, mely szerint az áprilisi hazai infláció az unióban a legmagasabb volt, ebből is látszik, hogy vészhelyzet van és az unióban sereghajtók vagyunk. Az 5,7 százalékos pénzromlás valóban viszonylag magas, de már csökkenő trendet mutat a januári 6,4 százalékhoz képest, és fő oka egyrészt a stabilitást eredményező, tavaly júliusban bevezetett hiánycsökkentő csomag, másrészt pedig a megugró üzemanyagárak. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a pénzromlás üteme már a nyár végére 3 százalék közelébe fog csökkenni. Azt persze a Fidesz már saját érdemének fogja feltüntetni, miközben még köze nem lesz hozzá. Arra a megjegyzésre pedig szinte szót sem érdemes vesztegetni, hogy sereghajtók lennénk. Mit szóljanak akkor a görögök, ahol az éves magyar GDP nagyságának megfelelő segítség és többéves, durva megszorító csomag kell ahhoz, hogy ne omoljanak össze? Vagy mondjuk a románok, ahol most csökkentették negyedével a közalkalmazotti béreket és 15 százalékkal a nyugdíjakat, az ÁFÁ-t és a Fidesz által nálunk is szorgalmazott egykulcsos adót pedig jelentősen növelni kénytelenek a csőd elkerülésére? Ha most úgymond vészhelyzetben vagyunk, milyen jelzőt használna a leendő kormánypárt akkor, ha az említett két országhoz hasonló állapottal néznénk szembe? A megtévesztést szolgáló propaganda a legkényesebb kérdésben, a költségvetési hiány értékelésénél is jól látszik. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idei terv is azzal számolt, hogy a hiány nagyobb része az év első időszakában jelentkezik, április végéig kb. 80 százaléka. Ezzel szemben a mérleg jobban alakult a vártnál és csupán 72 százalék lett a tényszám. Ez kedvező fejlemény, ennek ellenére a Fidesz úgy állítja be, hogy üres kasszát hagynak hátra és az éves deficit a duplája is lehet a tervezettnek. Az adat ezzel szemben pont azt sugallja, hogy a jelenlegi fiskális politika folytatásával igenis 4 százalék körül tartható a hiány. Olyan apróságról már ne is beszéljünk, hogy 2002-ben a távozó Fidesz kormány májusban 80 százalék feletti hiányt hagyott hátra, és akkor senki sem kiabált, hogy kiürítették a kasszát. A taktika része, hogy azokat az adatokat nem is említik, amelyek a válságból való kilábalásra utalnak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az első hónapokban az ipari termelés hat százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami meghaladja a várakozásokat. A húzóerő az export volt, amely látványosan, 18 százalékkal bővült egy év alatt. Ennek eredményeként - bár az import is emelkedett - a külkereskedelmi mérleg március végére sosem látott, 1317 millió eurós többletet ért el, aminek nyomán a költségvetés külső finanszírozási igénye továbbra is gyakorlatilag nulla, azaz nincs szükség kölcsönfelvételre. Az új kormány tehát olyan stabil pénzügyi hátteret örököl, amelyen csak ronthat. Arról is hallgat a Fidesz, hogy áprilisban végre javultak a munkavállalási mutatók. Az álláskeresők száma 43 ezerrel csökkent, miközben 44 ezer új állás jött létre. Míg januárban az álláskeresők száma még 144 ezerrel volt nagyobb az előző évinél, áprilisban már csupán 33 ezerrel, azaz a trend látványos javulást mutat. A munkanélküliség még így is magas, de már láthatóak a trendfordulás első jelei. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az SZJA csökkentő lépés nyomán a reálbérek az első hónapokban átlagosan 6 százalékkal nőttek, ismét jogosnak tűnik a kérdés: igaz, még mindig nem állunk túl jól, megszenvedjük a megszorításokat, de hol van itt vészhelyzet? Úgy tűnik, az emberek ezt hasonlóan látják, mert a március-áprilisi felmérések szerint a hazai fogyasztói bizalmi mutató rég nem látott mértékben emelkedett. Az i-re a pontot a ma közzétett GDP adat tette fel: a hazai nemzeti össztermék az első negyedévben végre emelkedett, az előző negyedévhez viszonyítva 0,9, az egy évvel korábbihoz képest pedig 0,2 százalékkal. Ez a korábbi trendeket is figyelembe véve egyértelműen mutatja, hogy kilábaltunk a recesszióból és nálunk is megindult a növekedés. Ennek alapján valószínűnek tűnik, hogy - amennyiben nem jön közbe semmi - a derűlátóknak lesz igazuk és már az idei évben bővülni fog a magyar gazdaság.