Nincs választás

A pénzügyminiszter szerint a társadalom nagy többsége hamar alkalmazkodott a válság teremtette új helyzethez, és csak egy szűk – egyébként jobb körülmények között élő – réteget érintő intézkedések váltottak ki indokolatlanul hisztérikus reakciót. Oszkó Péter állítja: ő nem fog választási költségvetést készíteni. KRUG EMÍLIA interjúja.

2009. július 9., 07:10

– Nem zavarja, ha felesleges munkát végez?

– A politikai kijelentéseket meg kell különböztetni a szakmai vitától. Ha megnézzük, hogy az elmúlt negyedévben hogyan alakultak az ország makrogazdasági mutatói, miképp változott a megkopott bizalom – ezek alapján nem hiszem, hogy feleslegesen dolgoznék.

– Akkor sem, ha döntéseit sorra vonják majd vissza?

– Magyarországnak nincs sok választása. A költségvetés helyzete miatt nem válogathatunk a válságkezelés módszerei között.

– Ezt ne látnák a Fidesz szakpolitikusai?

– Politikai természetű párbeszéd zajlik.

– Másmilyen van önök között?

– A szakmai véleményekre igyekszem figyelni.

– Próbálok fordítani: a Fidesszel nem volt szakmai egyeztetés.

– Nem.

– A sikernek alacsony a hírértéke, írta egy publicisztikában. Csalódott?

– Ténymegállapításokat tettem. És hatott! Már többet beszélünk a sikerekről. Zavart, hogy gyakran olvastam: a kormányprogram felpuhult. Ez nem igaz. Amit terveztünk, azt válságos és politikai választásokkal teli időszakban is végrehajtottuk.

– Korábban azt mondta: a válságkezelés csekély mértékben pénzügyi feladat. Az igazi munka a pénzügyi kultúra, a fogyasztói szokások gyors átalakítása.

– Kutatóhelyek és kormányzati szervek 2006 óta dolgoztak azon, hogyan kellene átszabni a költségvetést. Most látjuk: amíg a tervezésnél tartunk, addig nagy az összhang. Ám amint a végrehajtás érdeksérelmeket okoz, kiderül, a szakértői munkának a lépések megértetése és a precíz végrehajtás kidolgozása is része.

– A megértetés hogy megy?

– A válságkezelés alkalmazkodás. Ez nemcsak a kormánypárti képviselőkre igaz, hanem mindenkire.

– Mari néni se örül, ha nem kapja meg a 13. havi nyugdíjat, de ő nem megy oda reklamálni önhöz, befolyásos kormánypárti képviselők, támogatottságukat féltve, igen.

– Érdekes, hogy bizonyos nehéz döntésekkel szemben gyors az alkalmazkodás. Ha megnézzük a lakosság fogyasztási és megtakarítási szokásait, látszik, a többség hamar alkalmazkodott az új helyzethez. Máskor viszont hisztérikus reakciókat vált ki egy olyan intézkedés, amely egy szűk – és egyébként jobb anyagi körülmények között élő – réteg életére hat. Hosszú, misztikus vita folyt például a vagyonadóról, amely csupán néhány százezer embert érint.

– A kormánypárti politikusokat hova sorolja alkalmazkodási képességüket tekintve?

– Régi tabukat döntöttünk meg, ami csak komoly, önkorlátozó fegyelmezettséggel valósulhatott meg. Akik ezeket a törvényeket elfogadták, bizonyították: az ország javát szolgálják, nem saját, rövid távú érdekeiket képviselik.

– Meglehet: még nem járnak a végén. Az OECD előrejelzése szerint a hazánk által vállalt 3,9 százalékos költségvetési hiányból mégis 4,2 lesz.

– Ha választási költségvetés készül.

– Hogy ne az készülne, arra még nem volt példa.

– Ez a kormány nem fog ilyen büdzsét beterjeszteni. Az eddigi munka igazolta: elegendő tudatosság és fegyelmezettség van a döntéshozókban, ez meglátszik majd a költségvetésben is.

– Nagy tétben is fogadna rá?

– Arra, hogy én nem fogok ilyet készíteni, bármit felteszek.

– Vagyis lemondana, ha erre próbálnák rávenni?

– Nem érzem, hogy próbálnának.

– Az MSZP baloldali fordulatot szeretne.

– Azon, hogy a meglévő pénzt milyen társadalompolitikai szempontok szerint költsük el, lehet vitatkozni. Csak többet nem lehet költeni. Arra eddig is figyeltünk, hogy többet terheljünk a vagyonosabbakra.

– Csakhogy az IMF-megállapodás bizonyos részletei újabb megszorításokat jelentenek a 2010-es költségvetésben. Ilyen az energiatámogatások megszüntetése, az önkormányzati kiadások 120, a közösségi közlekedés 40 milliárdos megvágása. Népszerűtlen és nem is baloldali döntések.

– Az energiatámogatások az árcsökkenéssel párhuzamosan már így is mérséklődhetnek. A többi pedig nem alapvetően lakossági intézkedés. Azt szeretnénk, hogy az állam hatékonyabban használja fel a pénzét.

– De ha – mint hallható – szűkül a kedvezményes árú jegyek köre, az érinti a lakosságot.

– A MÁV jegybevétele töredéke annak, amit a költségvetés a működésére fordít. Az áraknak akár húszszázalékos növelése sem oldaná meg a társaság problémáit.

– A szárnyvonalak megszüntetését régóta tervezik. A Gyurcsány-kormány bele is vágott, aztán a népharag elsöpörte az intézkedések érdemi részét.

– Sok olyan lépést teszünk, amelyet korábban a népharag elsöpört. Akkor is, amikor indokolatlan volt, mert a népet nem érte volna sérelem. A kormány ismert problémákat old meg, s az indulatokkal együtt próbálja kezelni őket.

– Azt nyilatkozta: hideg fejjel gondolkodó szakértőként jár el, amíg van feladat, addig csinálja. A költségvetés várhatóan novemberi elfogadása után marad tennivaló, vagy jöhetnek a választások?

– Utána is lesz munka. A minisztérium felügyeli, hogy a költések a keretszámokon belül maradjanak.

– Az IMF is megjegyezte, hogy a választások közeledtével egyre nő a politikai bizonytalanság. E szerint a logika szerint a büdzsé elfogadása után az ország jobban járna egy stabil többséggel.

– Nem nyernénk sokat, ha május helyett márciusban lennének a választások. Az IMF ezt még az adótörvények megszavazása előtt gondolta, mondván: a vagyonadó elfogadása szerinte kétséges. Megoldottuk. A legnehezebb időszakon túl vagyunk.

– Akkor is, ha szétesik az SZDSZ? Ki fogja megszavazni a büdzsét?

– Akadt eddig is törvény, amelyet csak a liberálisok egy része támogatott. Elegendő volt.

– Nem túl necces így? Azon múlik fontos törvények sorsa, hogy pár ember épp kivel beszélt délelőtt?

– A rizikó miatt tegyük fel a kezünket? Szó sem lehet róla. Tudjuk kezelni a kockázatokat.

– Az ország rászorulhat arra, hogy 2010 áprilisa előtt újra tárgyaljon a Valutaalappal, mert elfogy a hitel?

– A hazai kötvénykibocsátásokon is látszik, hogy programunk eredményeképp a hazánkkal kapcsolatos kockázati félelmek enyhülnek, és így remélhetőleg a piac is nyitottabb lesz irántunk. Ha a tendenciákat már tisztán látjuk, akkor dönthető el, szükségesek-e a további egyeztetések.

– Az IMF szerint a PSZÁF nem elég független. Elegendő a vezetőcsere?

– Nem. Szervezeti és szabályozásbeli változásra is szükség van. Változtatni kell a felügyelet jogkörén, alkalmassá kell tenni, hogy napi, precíz ellenőrzést tudjon végezni.

– A mezei halandó ettől jobban átlátja majd a banki hitelezést?

– A felügyelet olyan szabályokat fog érvényesíteni a bankokkal szemben, amelyek a fogyasztók tájékoztatását, a kamatmegállapítás módját a jelenleginél átláthatóbbá teszik.

A nyugdíj összegének növelése érdekében többféle társadalombiztosítási megállapodás köthető, amelyek lehetővé teszik a szolgálati idő és az alapkereset bővítését is, így biztosítva a magasabb nyugdíjat, illetve az elégséges szolgálati időt a jövőben.