Nincs tél, viszont van tavaszi fagy: így megy tönkre a magyar gyümölcs a klímaváltozástól
Agroinform: Drasztikus átalakulást kényszerít ki a klímaváltozás a gyümölcságazatban.
A terméskiesések miatt lépéskényszerben vannak a kutatók és a termelők is, alapjaiban kell megváltoznia az eddigi termesztési gyakorlatnak és a termőhelyválasztásnak – írja az Agroinform.hu. A terméskiesések oka többrétű, de szinte nincs olyan gyümölcstermesztő, aki nem találkozott még a tavaszi fagyok okozta kártételekkel. Talán az aszály mellett ez jelenti a legnagyobb gondot, amit klímaváltozás számlájára írhatunk.
A szakma és a kutatók álláspontjáról dr. Lakatos Tamást, a MATE Kertészettudományi Intézetén belül működő Gyümölcstermesztési Kutatóközpont vezetőjét kérdezte az Agroinform.hu.
„A tavasszal érkező fagyos napok egyre nagyobb gondot jelentenek a gyümölcstermesztésben annak ellenére is, hogy vannak fagyvédelmi technológiák. Azok jó része vagy nagyon drága, vagy bonyolult alkalmazni vagy jelentős környezeti terhelést okoz" – mondja dr. Lakatos Tamás.
Nagy beruházásigénye van például a fagyvédelmi öntözés kialakításának, de a környezetvédelmi szempontból erősen vitatható paraffingyertyák alkalmazása is költséges. Arról nem is beszélve, hogy vannak olyan típusú fagyok, amelyek ellen nincs hatékonyan alkalmazható technológia.
Az igazi gond nem a tavaszi fagy, hanem az, hogy szinte nincs tél.
„Sokszor szóba kerül, hogy a nemesítőknek olyan fajtákat kellene előállítaniuk, amelyek jobban tűrik a fagyokat. A növények biológiai sajátossága azonban meghatározza azt, hogy mire lehetnek képesek. A kulcs inkább a növények mélynyugalmi állapotának hossza, ami sajnos a klímaváltozás miatt jelentősen lerövidült", folytatja dr. Lakatos Tamás.
Nem arról van szó tehát, hogy nem megfelelő/elegendő a növények fagytűrő képessége, hanem arról, hogy akkor érkeznek a tavaszi fagyok, amikor a növények már nem abban a fejlődési stádiumban vannak, amelyben mindezt könnyedén átvészelhetnék.
A klíma mindig változik, de nem ilyen gyorsan, mint most
A klíma mostani változása rendkívül gyors folyamat: a téli hónapok átlaghőmérsékletének emelkedése például messze meghaladja azt, amit a nyári hónapok átlaghőmérsékletének emelkedésével kapcsolatban tapasztalhatunk. Ez óriási kihívás, mert egészen más a biológiai jelentéstartalma annak, ha nyáron emelkedik néhány fokkal a hőmérséklet, mint ha télen.
Ráadásul kiszámíthatatlanná vált az időjárás: enyhébbek a teleink, de erre nem lehet konzekvensen felkészülni, mert például 2017-ben volt egy kifejezetten hideg január, amikor a napi átlaghőmérsékletek csak néhány napon volt 0 fok felett.
Az enyhe téli hónapoknak köszönhető, hogy a fák mélynyugalmi állapota, amikor egyébként leginkább ellenállók a hideghatásokkal szemben, gyorsabban megszűnik, hetekkel hamarabb indul meg a virágzás, így sokkal érzékenyebbé válnak a lehűlésekkel szemben. Az pedig egyértelmű – bár vannak néha kirívó példák májusi fagyra is –, hogy alapvetően a hetek előrehaladtával folyamatosan csökken a fagyok elfordulásának esélye.
(Kiemelt kép: Kajszibarackfákat melegítenek tüzekkel a fagy ellen védekezve egy Balatonvilágos közelében fekvő gyümölcsösben 2020. március 31-én. Fotó: MTI | Varga György)
