Nem is olyan puha ez a fejlövés
Alcíme szerint a hatalomról, a médiáról és a szerelemről szól Fabricius Gábor most megjelenő, egyéni stílusú novellaregénye. A szerző az utóbbi évek egyik legszínesebb alkotó személyisége: filmet rendez, zenél, képzőművészettel foglalkozik, publicista, designer, az egyik nagy magyar reklámügynökség alapítója és kreatív igazgatója, mindemellett még kommunikáció-elméletet is tanít.
A könyved nem a klasszikus regénymintákat követi, nem egy vagy több összefüggő történetet mesél el, hanem látszólag egymástól teljesen független, szubjektív hangvételű vallomásokból áll össze.
Lényegében a boccaccio-i struktúrát követi, van egy kerettörténet, amely egy 33 részből álló novellafüzért köt egybe. A kapocs közöttük az én fiktív jegyzetfüzetem, amelyet tíz éve nyitottam, és a különböző társadalmi eseményeken egy-egy ismert, fontos ember kezébe adtam, hogy név nélkül írjon bele valamit, egy sztorit vagy bármit, amit akar. Van közöttük politikus, bankár, újságíró, úgynevezett celeb és sok mindenki más, akik a saját nézőpontjukból látják a körülöttünk lévő világot. Mindaz, amit a nevükben leírok, akár igaz is lehetne.
Konkrét vagy fiktív személyek adták az alapot?
A szereplők különböző zsánereket jelenítenek meg, egy-egy arc több, általam ismert karakterből áll össze. Az egyes típusokhoz tartozó emberek a lényeget tekintve egyformák: a politikusok számára például a hatalom a fő, míg a médiának a látszani akarás. A mozgatórugó, a világról alkotott felfogás az egyes zsánerekhez tartozó személyiségeknél általában ugyanaz.
Mi ösztönzött arra, hogy éppen most, éppen erről írj?
Az elmúlt bő évtizedben én is szemtanúja voltam a magyar kapitalizmus kialakulásának, annak minden árnyoldalával együtt. Ami tőlünk nyugatra már hosszú évtizedek óta a mindennapi tapasztalat volt, azt mi sűrítve éltük át. Az átalakulás nálunk gyorsan ment végbe, láthattuk a jelenlegi fogyasztói társadalmi modell kezdeteit és most látjuk a válságát is. Már néhány éve azt érzem, hogy valami nincs rendben, a dolgok elkezdtek egyre jobban félrecsúszni. A modell, amelyben élünk, nem igazán működik, ebből a világból mindinkább eltűnik az ember, az életünkre rátelepszenek a hatalmi és üzleti érdekeket szolgáló manipulációs technológiák. Ezt próbáltam a könyvemben az egyes szereplőkön keresztül tetten érni. A könyvet két éve kezdtem írni, de közvetlen motivációt a mostani válság adta, amely visszaigazolja a bennem már korábban felgyűlt kételyeket.
Meghökkentő és nem túl derűlátó a könyved címe: Puha Neon Fejlövés.
Arra akartam célozni, hogy a mai világban a minket befolyásoló negatív tényezők nem nyilvánvalóan és sokkszerűen érnek bennünket, mint egy fejlövés, hanem lassú, puha agymosás folyik, de a hatása lényegében ugyanaz. Ez a manipuláció narratíváját jelenti, ami sajnos egyre jellemzőbb az egész világra. Az igazi értékek helyett a befolyásolás, a meggyőzés technikája ural mindent. Fejlövést kapsz nap mint nap, legfeljebb nem veszed észre.
