Nekiment az EKB a tranzakciós illetéknek
A pénzügyi tranzakciós illeték sérti az MNB függetlenségét az Európai Központi Bank (EKB) szerint, uniós harmonizáció nélküli bevezetése pedig torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban. A forint a fenti negatív tényezők miatt gyengüléssel reagált az EKB közleményére.
Az EKB kedden kiadott jogi szakvéleménye szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire nem egyeztethető össze az MNB szervezeti és működési függetlenségének követelményével. Az EKB véleményében kiemelte, hogy a kormány a tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban nem tett eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének.
A tranzakciós adó nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával sem – állapítja meg az EKB. A monetáris finanszírozás az, amikor az állam központi banki pénzből finanszírrozza magát, illetve bármelyik állami intézményt. Ezt azonban szigorúan tiltja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, valamint az Európai Unió Működésérről szóló törvény. Mint a hvg.hu korábban beszámolt, az uniós jog megsértése miatt Brüsszel akár újabb kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen – idézi a szakvéleményt a
Az EKB hangsúlyozza, az MNB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, és ehhez rendelkeznie kell a szükséges forrásokkal és eszközökkel. Azonban a tranzakciós illeték bomlasztja a jegybank eszköztárát, ugyanis befolyásolhatja az egynapos betétek és az MNB-kötvények vonzerejét.
A pénzügyi tranzakciós illeték MNB-re való kivetése az EKB szerint ütközhet a jegybank pénzügyi függetlenségével is. Mivel az MNB-nek a pénzügyi tranzakciós illetéket saját forrásaiból kellene fizetnie, emiatt ténylegesen csökkennek az MNB rendelkezésére álló forrásai, amelyek a feladatai ellátáshoz kellenek. Az EKB sérelmezi azt is, hogy a kormány megszegte a konzultációs kötelezettségét, és nem biztosított elegendő időt arra, hogy az EKB véleményt alkosson a tranzakciós adóról. Az EKB 2012. július 3-án kapta meg a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló első felkérést a magyar kormánytól, majd július 5-én megkapta a törvény módosított változatát is, mely további változtatásokat iktatott be az MNB-re vonatkozó rendelkezésekbe. Az Országgyűlés alig két munkanappal később, 2012. július 9-én elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt.
Matolcsy György egy interjúban úgy fogalmazott: a tranzakciós adó "taktikai atomfegyver a XXI. században, amely lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás terén felvegyük a versenyt az ázsiai országokkal. Ahhoz ugyanis, hogy a foglalkoztatást növelni tudjuk, az élőmunka terheit kell mérsékelni".
