MKET: kérdéses a kapcsolt enegiatermelés jövője, ha elfogadják Lázár János módosító indítványát

Összeomolhat Magyarországon az úgynevezett kapcsolt energiatermelés és jelentősen nőhet a fűtésszámlája még ebben a fűtési szezonban a távhőt használó fogyasztók egy részének, ha a parlament elfogadja Lázár János Fidesz-frakcióvezető módosító indítványát, amelyet az energiatörvényhez nyújtott be - vélik a Magyar Kapcsolt Energia Társaságnál (MKET).

2011. február 9., 19:49

A Fidesz frakcióvezetője azt indítványozta, hogy csökkentsék a kapcsolt energiát előállító erőművek támogatását. Ezzel azonban nemcsak az érintett társaságok nem értenek egyet, hanem az energiaügyi államtitkár, Bencsik János sem, aki 22 módosító javaslatot nyújtott be a Lázár-javaslathoz.

Lázár János módosító javaslatát nemcsak szakmai szervezetek, hanem párttársa, Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár is vitatja. A politikus korábban szakmailag és politikailag vállalhatatlannak nevezete az indítványt. A Fidesz frakcióvezetőjének előterjesztése sokakat meglepetésként ért, köztük a Magyar Kapcsolt Energia Társaságot is (MKET). A kormány tavaly év végén ugyanis meghosszabbította a kapcsolt energiatermelő rendszer támogatását, éppen arra hivatkozva, hogy el szeretné kerülni a távhő újabb, jelentős drágulását.

Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke a Független Hírügynökségnek szerdán azt mondta: mivel a módosító javaslat szerint visszamenőlegesen, január elsejétől csökkentenék a támogatást, szerintük már ebben a fűtési szezonban magasabbak lehetnek a számlák. Becsléseik alapján 10 és 30 százalék közötti mértékben nőhetnek a fogyasztók terhei éves szinten. Úgy látják, a távhőellátás területén szociális válság alakulhat ki, hiába nyilatkozta Lázár János azt, hogy nem akar ilyet előidézni - tette hozzá.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.