Miről beszélt Londonban Bajnai?
Az elmúlt másfél év pénzügyi válsága után Európának a korábbi évtizedben megszokottnál jóval lassabb gazdasági növekedési ütemre kell felkészülnie - mondta Londonban Bajnai Gordon, aki szerint a súlyos költségvetési és adóssággondokkal küszködő Görögországnak szüksége van Európa szolidaritására. A magyar miniszterelnök a londoni Királyi Külügyi Intézetben - székháza után, köznapi nevén a Chatham House-ban - tartott előadást az EU előtt álló gazdasági-versenyképességi kihívásokról. Kijelentette: bizonyosan évekig eltart, mire az európai országok kikeverednek a mára felhalmozódott, "korábban elképzelhetetlen mértékű" eladósodottságból és államháztartási deficitekből.
A kormányfő közölte: várakozása szerint a következő öt év Európában az adósságok és a hiányok ledolgozásával telik, ezért "teljesen meg kell változtatni a várható növekedéssel kapcsolatos feltételezéseinket". Ráadásul a legtöbb európai kormány egyszerre két problémával lesz kénytelen szembesülni: az egyik a takarékossági intézkedéscsomagok bevezetésének kényszere, ám ezzel egy időben jelentős szerkezeti reformokra is szükség van. Mindezek párhuzamos végrehajtása "rendkívül nehéz, ahogy azt Magyarország is éppen most megtapasztalta" - mondta a miniszterelnök.
Bajnai Gordon szerint ennek "mellékhatása" a korábbinál nagyobb politikai instabilitás lehet Európában. A kockázatok között említette a befelé fordulást, az eltávolodást a szabadkereskedelemtől, a protekcionizmus kialakulását is. Hozzátette: a protekcionizmus nagyon gyakran a nacionalizmus táptalajává válik.
A kormányfő szerint az uniós versenyképesség javítását célzó EU 2020 stratégia akkor eredményes, ha megteremti az EU egészének átlagában a 2 százalék feletti éves potenciális növekedés feltételeit, mert ilyen ütemű gazdasági növekedés nélkül nem keletkeznek új munkahelyek, sőt Európa feltörekvő országcsoportjában a szükséges növekedési ráta inkább 4 százalék. Hozzátette: ismét divatba kellene jönniük az olyan "régies kifejezéseknek", mint a termelékenység, az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség, a magas hozzáadottérték-tartalmú termelés, vagy a gazdaságok egészséges egyensúlyi helyzete, mert különben "csak egy újabb buborék kialakulásának leszünk tanúi".
Az előadás után, magyar újságíróknak nyilatkozva Bajnai Gordon kijelentette: Görögország mostani helyzete sok szempontból hasonlít a Magyarország által átélt válsághoz. A magyar lakosság azonban rendkívül fegyelmezetten vette tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz kellettek, hogy az ország visszaforduljon a szakadék szélétől; ez az egyik fontos példa, amelyet más országoknak is követniük kell, és ezért minden tisztelet és köszönet megilleti Magyarország polgárait - mondta a kormányfő. Hozzátette: Magyarország nagyon kemény és fájdalmas fogyókúrával stabilitást és bizalmat teremtett. "Ezt nem lehet megúszni, Görögországnak és másoknak sem" - fogalmazott a miniszterelnök.
