Mínuszból plusz lesz

Minden magyarországi vagy európai ellenállás ellenére úgy tűnik, egyelőre kiteljesedik Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságpolitikai stratégiája. Magyarországnak egyetlen EU tagállamként sikerülhet, hogy 2011-ben jelentősen visszaszorítsa deficitjét. Ebben az évben az államadósság is jelentősen csökkenhet.

Orbán mesterhúzása azonban éppen annyira mélyreható, mint amennyire vitatott belenyúlás a magán nyugdíjpénztárak zsebébe.

Az ügy hátterében az áll, hogy 1998 óta Magyarországon az állami nyugdíjbiztosítás mellett létezik egy magán nyugdíjbiztosítás is. A legtöbb polgár számára kötelező a nyugdíjbiztosítás második pillére. A 18 magánpénztár valamelyikébe közel 3 millióan teljesítettek befizetéseket. Így igen jelentős összeget, mintegy 3000 milliárd forintot (kb. 11 milliárd euró) gyűjtöttek össze. Az EU soros elnöki posztját betöltő Magyarország most államosítja a pénztárak vagyonát. A következő hétfőig lezáródik a terv legfontosabb lépése.

Január 31-ig nyilatkozhatnak a magánnyugdíj-biztosítottak arról, hogy továbbra is a magánnyugdíj-biztosítónál akarnak-e maradni. Aki ezt a nyilatkozatot nem adja le, az automatikusan átkerül az állami nyugdíjrendszerbe. A nyugdíjszámlák ebben az esetben szintén automatikusan állami tulajdonba kerülnek.

A legfrissebb budapesti számítások szerint az államkincstár gyakorlatilag jelentős pénzáldásnak örvendhet. A gazdasági minisztérium információi szerint ez ideig csupán 27 000 ember (sic) nyilatkozott úgy, hogy nem akar váltani. Ezáltal a 3000 milliárd forint túlnyomó része állami kézbe kerül.

Az év végéig a magyar eladósodási ráta, amely jelenleg Európában a legmagasabb, a hazai bruttó össztermék 80%-ról 70% alá csökkenhet. A pénz egy részét Budapest a folyó költségvetés fedezeteként akarja felhasználni.

Orbán államosítási terve a felháborodás viharát váltotta ki. A magánpénztárak jogtalan kényszer államosításról beszélnek, és kilenc panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz, amelyben zsarolással vádolják a kormányt. Ennek háttere, hogy Magyarországon, aki magánbiztosított az egy állami nyugdíj kiegészítést is kap. Aki most nem mond le a magánnyugdíjáról, az elveszti a nyugdíja állami kiegészítését (sic).

A budapesti gazdasági minisztériumban határozottan visszautasítják a zsarolás vádját. A közszolgálati nyugdíjrendszer rendkívül deficites, mert a polgárok a nyugdíjjárulékuk jelentős részét a magánkasszákhoz fizetik be. Csak tekintélyes pénzvisszahozási akcióval lehetséges tartósan szanálni a nyugdíjrendszert.

Érkezett figyelmeztetés az EU Bizottságtól is, amely már eddig is többször szkeptikusan nyilatkozott Orbán terveiről. És bár Magyarország csökkenti eladósodása mértékét, a nemzetközi hitelminősítő intézetek kritikusak. „Meglehet, az akció következtében csökkenni fog Magyarország nettó adóssága, de ugyanakkor a nyugdíjrendszer fenntarthatósága megszenvedi ezt. Az ország hitelképességét illetően összességében nem történik előrehaladás” – állítja Dietmar Hornung, aki a Moondy’s-nál Magyarországgal foglalkozik. Azért nem, mert a kasszákkal együtt az állam számos pótlólagos feladatot is átvesz, hogy a jövőbeni nyugdíjakat fedezhesse.

Hasonló módon érvelt Richter Sándor (bécsi) közgazdász is, aki azt mondta: „Megmaradnak Magyarország strukturális problémái. Orbán megoldása csak rövidtávon lesz hatékony”
(

Fordította: dr. Gonda László