Milyen trükkökre készül a Fidesz-kormány?

Az elmúlt években a Fidesz folyamatosan költségvetési trükkökkel, sőt a valós adatok meghamisításával vádolta az előző kormányt, és nagyobb átláthatóságot, független kontrollt követelt. Bár a vádakat egyetlen esetben sem tudta, sőt nem is próbálta bizonyítani, kész tényként kezelte, hogy Brüsszelben nem hisznek a számainknak és hatalomra kerülve majd ő visszaszerzi az elvesztett bizalmat. Az egy pillanatig sem zavarta, hogy az unióból ezzel éppen ellentétes jelzések érkeztek, és hitelvesztés esetén már csak az EU-tól és az IMF-től kapott pénzügyi mentőcsomag miatt is azonnal megnyomták volna a vészcsengőt. A trükközési vád aztán a Kósa-Szijjártó akció nyomán bukott meg véglegesen, amikor az új kormány kénytelen volt nyilvánosan beismerni, hogy nincs szó több száz milliárdos manipulációról és duplájára emelkedő valós hiányról.

Erről már azért sem lehetett szó, mert a világválság kitörésekor, 2008 őszén a megrendült külső bizalmat erősítendő az akkori szocialista kormány a saját költségvetési mozgásterét erősen korlátozó és a szakmai kontrollt lényegesen növelő törvényt fogadtatott el. Ez korlátozta az állami kiadásokat, hiányplafont írt elő, a tervtől való eltérések esetére pótköltségvetési kötelezettséget tartalmazott, valamint létrehozta a független Költségvetési Tanácsot, amely közvetlen betekintést kapott a büdzsé alakulásába és rendszeresen értékelte azt. Így a szakmai nyilvánosság és a közvélemény számára is transzparensebbé váltak a folyamatok, ami nem csupán a hitelességet növelte, de a költségvetési fegyelmet is erősítette és alapvetően csökkentette a trükközési lehetőséget.

Minderről már nyugodtan beszélhetünk múlt időben. Korábbi, még ellenzékben képviselt álláspontjához képest a Fidesz ebben is látványos hátraarcot csinált: az érintett törvényeket rohamtempóban módosítva átírta a pótköltségvetésre vonatkozó passzusokat, önálló képviselői indítványok alapján módosítja a 2008-as plafontörvényt, és az állami cégek gazdálkodási adatait részben kiveszi a büdzsé hatálya alól. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszűnnek a kormány mozgásterét szűkítő szigorú korlátozások, szabadabban dönthetnek a tervtől való eltérésektől és az esetleges pótköltségvetésről.

Ennél is furcsább az a módosítás, hogy az állami tulajdonú cégek pénzügyi mérlege a jövőben nem szerepel a büdzsé egyenlegében, sem az osztalékmozgás, sem a tőkejuttatás. Így a kormány több száz milliárdos játéktérhez jut anélkül, hogy azt a költségvetésben szerepeltetni kellene. Ezzel a hiányadat is csökkenthető, de ellenőrizetlen többletforráshoz is juthatnak, ahogy éppen a pillanatnyi érdekek diktálják. Az uniós normák szerinti adatszolgáltatás alapján ezt nem tehetik meg, azaz Brüsszelnek az állami cégek gazdálkodási eredményével együtt kell megküldeni az egyenleget. Vélhetően tehát ezt a trükközési nagykaput belső fogyasztásra szánják, felettébb kockázatos lenne megpróbálni becsapni a brüsszeli illetékeseket. Kockázatos persze idehaza is trükközni, főleg, ha ez a valós hiány elfedését szolgálja, de ez úgy látszik nem izgatja a törvényhozókat.

Az már csak hab a tortán, hogy a módosítási javaslat szerint a kormány hat héttel később küldheti meg a parlamentnek a jövő évi költségvetés tervezetét. Ez az idén azt jelenti, hogy az önkormányzati választások után derül csak ki, mit akar tenni jövőre a Fidesz, azaz a valóság nem befolyásolhatja a szavazókat. A későbbi időpont egyben azt is jelenti, hogy teljesen formálissá válik az országgyűlési vita, mivel nem lesz ideje a pártoknak érdemben foglalkozni a tervvel. Ennél hatékonyabb már csak az lenne, ha a Fidesz visszatérne a régi gyakorlatához és többéves büdzsét fogadtatna el egyszerre.

Szakmai körökből élesen bírálják a költségvetés kontrolljának és átláthatóságának korlátozását. A Költségvetési Tanács elnöke szerint ez kockázatos visszalépés az eddigi gyakorlathoz képest, és nyugtalanságot kelthet az unióban csakúgy, mint a befektetőkben. Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a manipulációs veszélyeket a piac könyörtelenül beárazza, ami a hitelkockázati felárban, a forint árfolyamában, az állampapírok kamatában és a hitelezők óvatosságában egyaránt éreztetni fogja a hatását. A transzparencia csökkentésére tett lépések rossz üzenetet jelentenek, azt mutatják, hogy a kormány takargatni akarja majd a pénzmozgások egy részét. Ez szöges ellentétben áll azzal az uniós törekvéssel, hogy a görög válsághoz hasonló helyzetek elkerülésére az eddigieknél nagyobb költségvetési kontrollt és betekintést engedjenek Brüsszelnek, sőt egymásnak is a tagországok.

A Fidesznek a költségvetést érintő mostani módosításai jól illeszkednek a vagyongazdálkodás átláthatóság csökkentését szolgáló korábbi döntésekhez. Az új parlament az elsők között fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy indokolt esetben pályáztatás nélkül értékesíthessen állami vagyonelemeket, sőt ingyenesen átadhassa azokat. Így a kormány gyakorlatilag szabad kezet kapott arra, hogy azt tegyen mindannyiunk vagyonával, amit akar, annak adja és annyiért, ahogy jónak látja. A pályáztatás elmaradása miatt ellenőrizhetetlen és bizonyíthatatlan, mennyi is lett volna a valós ár, történt-e vagyonvesztés vagy sem. Ezzel lényegében korlátok és kockázat nélkül lehet az állami tulajdont átjátszani azoknak, akik erre méltónak találtatnak.

A hazai és külföldi elemzők az állami gazdálkodás átláthatóságának csökkentésére tett lépésekként értékelik a fentieket, aminek súlyos következményei lehetnek. Az aggodalmakat növeli, hogy eddig a közvetlen politikától függetlennek tekintett egyes intézmények élére is pártkatonák vagy a Fidesz bizalmi köreihez tartozók kerülnek. Ilyen például az Állami Számvevőszék, amelynek élére fennállása óta először került pártpolitikus, egy fideszes képviselő. Nehezen képzelhető el, hogyan tud eleget tenni alkotmányos kötelezettségéből eredő szigorú ellenőrző és a kormányt kritikusan minősítő feladatának az ÁSZ, ha vezetője maga is a kormánypárt politikusa. Hírek szerint rövidesen bizalmi emberek kerülnek a PSZÁF és a Versenyhivatal élére is, hogy csak a gazdasági-pénzügyi élet szempontjából fontosabb kontroll szervezeteket említsük. Hogy mindez hová fog vezetni, a saját bőrünkön fogjuk megtapasztalni.