Megrázó öngyilkosság: "Nekem már úgyis mindegy, de a többi rokkanton hátha segít"

Egy budapesti rokkant asszony bejelentette, hogy benzinnel leönti és felgyújtja magát tiltakozásul a kormány aljas módszere ellen, mellyel halálba küldi a megváltozott munkaképességű embereket.

2012. augusztus 24., 16:19

Győriné Garai Erzsébet a Magyar Szociális Fórumhoz küldött üzenetében tudatta, hogy szellemi képességének teljes tudatában tervezi sokkoló lépését azért, mert képtelen megélni 27 ezer Forintból, és hiába szeretne dolgozni, olyan beteg, hogy nem tud - írta a

Hírhatár.hu.

"Nekem már úgyis mindegy – írta -, de a többi rokkanton hátha segít, ha elmegyek egy közjegyzőhöz, és nyilatkozatot teszek, hogy ép és tiszta tudatú vagyok, leíratom vele az ocsmányságokat, amelyeket az Orbán-kormány művel a rokkantakkal. és elküldöm minden újságnak, magyarnak és külföldinek. A nyilatkozatban szerepelni fog a pontos dátum hely, minden, hogy aki akar, eljöhessen és lefotózhassa, hadd kürtöljék világgá, milyen aljas módszerrel küld a halálba minket ez a kormány.

A tervem az, hogy felgyújtom magam benzinnel, de ehhez ott kell sok újságírónak lenni. Azért kell előtte közjegyző által hitelesített levél, mert a kormány azt fogja mondani: bolond voltam. Hát nem vagyok az. Beteg vagyok, aki nem tud 27000.- Ft-ból megélni. De olyan beteg, aki dolgozni sem tud elmenni, hiába szeretne” – áll a rokkant asszony üzenetében.

A Magyar Szociális Fórum - Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoportja - Győriné Garai Erzsébet levelére úgy reagált: "...az embertelen törvényekre nem lehet válasz az önpusztítás. Az öngyilkossági szándék gondolata helyett, széles társadalmi összefogásra van szükség az emberi tragédiák megelőzésére. Közös felelősséggel óvjuk a sorstársainkat és segítsük őket abban, hogy a nehézségeken felül tudjanak emelkedni! Felelős gondolkodásra kérünk minden sorstársunkat, fogjunk össze egy szebb és igazságosabb jövő reményében!” – áll a levélben.

Szerdán közölte az Eurostat legfrissebb becslését a háztartások tényleges fogyasztásáról az Európai Unió tagállamaiban. A mutató azt méri, hogy az egyes országok lakosai mennyi árut és szolgáltatást tudnak megvásárolni, az eltérő árszintek kiegyenlítése érdekében pedig vásárlóerő-paritáson számolnak.  A magyar adat 2024-ben sem mutatott érdemi előrelépést, az EU-átlagtól továbbra is jelentősen elmaradunk.