Meglepetés nincs, megszorítás annál több
Bár hivatalosan még nem ismertették az új kormány gazdasági programját, információink szerint nem várható meglepetés az eddig kiszivárgott hírekhez képest. A válságkezelés középpontjában a költségvetési és pénzügyi egyensúly biztosítása áll, valamint a foglalkoztatottságot elősegítő intézkedések. A már korábban előterjesztett adócsomag fő elemei maradnak, de kemény kiadáscsökkentő lépésekkel egészítik ki azokat. Fejlesztésekre jórészt csak EU-pénzekből számíthatunk.
A válságkezelő program egyszerre három fő irányba kíván lépni. A legelső és egyben a legsürgetőbb a központi kiadások jelentős lefaragása. Mint arról már korábban beszámoltunk, másfél év alatt összesen csaknem 1300 milliárd forint megtakarítása a cél, ennyi szükséges ahhoz, hogy a vártnál mélyebb recesszió ellenére a hiánycél tartható legyen. A kalkuláció alapja az, hogy az idén 5-6 százalékos GDP csökkenés várható, és jövőre sem lesz még növekedés.
A megszorítások elsősorban a közszférát, a szociális és nyugdíjkiadásokat érintik. A közalkalmazottak fizetését két évre befagyasztják, megszűnik a 13. havi juttatás. A nyugdíjaknál szintén megszűnik a 13. havi pénz, sőt a tervezett nyugdíjkorrekció is elmarad. Már nyártól eltűnne a lakástámogatás, rövidülne a gyed, befagyasztanák a családi pótlékot. Átalakítanák a szociális segélyezési rendszert, több lépésben leépítenék a gáz és fűtési támogatásokat. A táppénz összege is csökkenne, a nyugdíjkorhatár viszont hat év alatt 65 évre emelkedne. A lakosságot közvetlenül nem érintő takarékossági lépésként lefaragnak szinte minden minisztérium keretéből, csökkentik az önkormányzatoknak, a tömegközlekedésnek, a veszteséges állami vállalatoknak, valamint az agráriumnak nyújtott támogatást.
Az adórendszer módosítása lényegében az előző kormány által előterjesztettek szerint alakulna. A fő irány az, hogy a fogyasztáshoz kötődő és vagyoni jellegű adók növelésével teremtsenek alapot a munkavégzést és a vállalatokat terhelő közterhek csökkentéséhez. Vita alakult ki arról, milyen mértékű legyen az átrendezés. Egyes hírek szerint Bajnai Gordon legalább tíz százalékkal szeretné csökkenteni a munkaadói járulékokat, ennek fejében viszont jobban emelkedne az ÁFA és gyorsabban bevezetnék a vagyonadót. Ehelyett információink szerint a program első lépésként júliustól öt százalékkal csökkentené a tb-t, és a forgalmi adó a már beterjesztett 24 százalékra nőne. Megszűnne viszont a vállalkozások négy százalékos különadója, ami viszont a magas keresetű magánszemélyeknél megmaradna.
Az SZJA-nál két lépésben emelkedne az alsó sáv, viszont szinte minden adókedvezmény eltűnne, az eddig adómentes juttatásokat is részben adókötelessé tennék. Hosszas viták után mégis maradna a speciális adók rendszere, így az átalányadók, az EVA és az EKHO, legalábbis egyelőre. Összességében az adórendszer gyökeres reformjáról nincs szó, ahhoz, hogy az intézkedéseknek valóban a foglalkoztatást serkentő hatása legyen, a szakértők szerint jóval mélyebb átalakításra lenne szükség.
A válságkezelő program gazdaságélénkítő része az eddig ismert elemeken túl újdonságokkal nemigen szolgál. A hazai pénzeszközök híján elsősorban az uniós forrásokra, illetve azok minél jobb felhasználására épít. Ez utóbbit a keretek átcsoportosításával, nagyobb előlegfizetéssel, a könnyített elbírálású pályázatok értékhatárának növelésével, az adminisztráció csökkentésével próbálják ösztönözni. Külön támogatási program készül a munkahelyteremtésre, a kulcságazatok és az export fejlesztésére. Ez utóbbi eredményessége sajnos nem elsősorban rajtunk múlik, hanem azon, milyen mély lesz a recesszió a külpiacainkon.
Mindent egybevetve a jövő héten várhatóan a parlament elé kerülő kormányprogram nem szolgál majd meglepetéssel, a jelenlegi helyzet diktálta kényszereket tükrözi majd. Látszik rajta, hogy az új kormányfő a közvetlen, rövid távú válságkezelést helyezi az előtérbe, és ebben az átmeneti és szorult helyzetben egyelőre nem vág bele átfogó reformokba, amelyek hosszú távon a tartós növekedést szolgálhatnák. Ezzel lényegében megfelel azoknak a minimális elvárásoknak, amelyek a külső bizalom visszaállításához szükségesek. Mindez viszont aligha lesz elegendő a belső bizalom elnyeréséhez. Az új kormány népszerűtlenségre van ítélve, és ideje sincs arra, hogy kivárhassa, amíg a kemény lépések a lakosság számára is érzékelhető eredményt hozhatnak. A keserű pirulát valakinek le kell nyeletni az országgal, és ha már Bajnaiék és a mögöttük állók ezt vállalták, csinálják is végig.
