Megfelelő-e a szakképzési rendszerünk? Konferencia a szakképzésről
Nemzetközi konferenciát rendez osztrák és német szereplők bevonásával a Munkástanácsok Országos Szövetségének Ifjúsági Tagozata a szakképzés körül felmerülő kérdésekről.
Szabó Imre elnök a 168 Óra Online-nak elmondta: a szakképzés duális rendszerre történő átállása üdvözlendő, ezt azonban az oktatásügy más szintjeivel együtt szükséges kezelni, hiszen csak megfelelő tudás alapú köz- és felsőoktatással együtt segítheti a szakképzés a fiatalok munkához jutását, melyben biztosított az átjárás és a képzések közötti összehangoltság.
A végzettségi szintnek megfelelő elhelyezkedés biztosítása új kihívásokat állít a szereplők elé a MOSZ szerint. Az oktatásügy, a képzés és átképzés kulcselemei az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemnek. A probléma megoldását az oktatásban kell elkezdeni, ám az is kulcskérdés, hogy megfelelően működik-e pályakövetési rendszer, illetve ha valaki munkanélkülivé válik, milyen foglalkoztatási formák – részmunka, távmunka, egyéb rugalmasabb, nem szokványos munkavégzési formák – állnak rendelkezésére.
A november 14-i konferencián szó lesz arról is, miért működik Németországban és Ausztriában az ott hosszú múltra visszatekintő „gyakorlatorientált“ szisztéma, hogyan lehetne Magyarországon is arra ösztönözni a vállalati szektort, hogy nagyobb erőkkel vegyen részt a képzésben. Az előadók arról is szólnak, hogyan lehet változtatni azon a helyzeten, hogy míg Németországban erős a szervezettség a fiatalok körében, a magyar a fiatalok gyakran munkajogi ismeretek nélkül kerülnek ki az iskolapadból, úgy hogy a szakszervezetekről nem is hallottak.
Azok a fiatalok, akik munkatapasztalatot szereznek, jobb elhelyezkedési eséllyel indulnak a munkaerőpiacon. Ám fontos tisztában lenni azokkal a tanulságokkal, amelyekkel például Németországban, ahol már régóta működik a duális rendszer, a felek szembesültek – tudtuk meg a dr. Soós Adriannától. Ha egy fiatal egyetlen cégnél szerez gyakorlatot, gyakran csak az adott vállalatnál használt, specifikus technológiákkal, munkafolyamatokkal ismerkedik meg. Ez a tudás pedig korlátozottan alkalmazható más környezetben. Ezért a szakértő szerint a munkavállalók érdekeit az szolgálná, ha a szakmát a képzés során több helyen, több megközelítésből ismerhetnék meg.
A másik fontos tapasztalat, hogy a vállalati szektor szereplői eltérő hajlandóságot mutatnak a képzésben való részvételre. Jellemzően azokon a területeken látható jelentősebb szerepvállalás, ahol könnyű befogni a munkára a tanulókat. Ahol pedig ez költségesebb és időigényesebb, ott nem szívesen kapcsolódnak be a cégek a képzésbe. A szakértő szerint a felsőoktatásban is szükség lenne a gyakorlati ismeretszerzés erősítésére, ugyanakkor rámutat: különböző országok más és más háttérrel és múlttal rendelkeznek a képzés terén, a vállalatok duális szisztémában való részvételi hajlandóságát ez is befolyásolja.
