Megérte maradni tavaly is a magánnyugdíjpénztárakban
Tavaly a magánnyugdíjpénztáraknál (mnyp.) volt példa kétszámjegyű nettó hozamrátára: a Budapest Országos Kötelező Mnyp. növekedési portfóliója ugyanis 10,98 százalékot produkált, míg a második legjobb teljesítményt a Szövetség Mnyp. növekedési portfóliója mutatta fel 9,02 százalékkal, a harmadik legjobb pedig a Szövetség (korábban Allianz) kiegyensúlyozott portfóliója lett a maga 8,81 százalékos produkciójával – derül ki az MNB friss összesítéséből, amely a nyugdíjpénztárak adatszolgáltatásain alapul.
Jelenleg öt mnyp. működik, míg három – Aranykor Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, OTP Magánnyugdíjpénztár és Pannónia Magánnyugdíjpénztár végelszámolás alatt áll, a tagok átléphetnek másik pénztárba vagy visszakerülhetnek az állami rendszerbe.
A nettó hozamráta a vagyonkezeléssel összefüggő költségek levonása után a befektetéseken elért hozam százalékos mértékét jelenti. A jelenleg működő öt pénztárnál minden egyes portfólió teljesítménye legalább 4,76 százalék volt – az utóbbit a Budapest Országos Kötelező Mnyp. klasszikus portfóliójahozta össze. Mindehhez még annyit érdemes hozzátenni, hogy a múlt évben az éves átlagos infláció 1,7 százalék volt – olvasható a Napi.hu honlapon.
Háromféle lehet
A jogszabályi előírások alapján mindegyik magánnyugdíjpénztár választható – ez klasszikus, kiegyensúlyozott vagy növekedési lehet – befektetési portfóliót biztosító rendszert működtet, amelyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjainak egyéni nyugdíjszámláján lévő megtakarítása – a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján – a portfóliók valamelyikébe kerül. A választható portfóliós rendszer 2009 eleji indításakor a pénztár a tagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatárukig hátralévő idő alapján besorolta: ha a hátralévő idő a 15 évet meghaladta, akkor a tag egyéni számlája a növekedési portfólióba, ha a hátralévő idő 5-15 év volt, akkor a kiegyensúlyozott portfólióba, ha pedig a hátralévő idő 5 évnél kevesebb volt, akkor a klasszikus portfólióba került. A pénztártag e besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfóliót nem választhatja.
A tavalyi jó eredmény mellett az utóbbi egy évtized produkciója is imponáló, azaz a hozamok oldaláról szemlélve a dolgot egyértelműen megérte maradni a magánnyugdíjpénztárakban. Összességében a többség 7-8 százalékos átlaghozamot produkált. Az öt még működő pénztár összesen 15 portfóliója közül a legjobb teljesítményt az AXA Mnyp. kiegyensúlyozott és klasszikus szegmense mutatta fel: az előbbi 8,52, az utóbbi pedig 8,45 százalékot ért el, míg a harmadik helyen az ING kiegyensúlyozott portfóliója áll 8,28 százalékkal. A lista végére érdekes módon szintén az AXA került, ahol a növekedési portfólió – kissé rácáfolva a nevére – csupán 4,48 százalékot tudott felmutatni. Fontos tudni azt is, hogy a 2004-2013 közötti évtizedben az átlagos éves december/december infláció 4,58 százalék volt, azaz csupán az utolsó helyezett maradt el attól, a többség hozamrátája pedig több mint 2,5 százalékponttal felüllmúlta az inflációt, azaz a pénztári befektetés vásárlóértéke ennyivel növekedett. Az éllovas produkciója pedig ennél is látványosabb, plusz 3,77 százalékos volt.
Az MNB korábbi közlése szerint a megmaradt magánnyugdíjpénztáraknak 2013 végén 62,4 ezer tagjuk volt, szemben az egy évvel korábbi 69,1 ezres létszámmal. A tagoknak összesen 193 milliárd forintot tett ki a vagyonuk, eszerint átlagosan 3,1 millió forint volt az egyéni számlákon. A friss adatok alapján viszont az öt működő pénztárnál az összvagyon 2013. december 31-én csupán 164,4 milliárd forintra rúgott.
