Megállapodás nélkül ért véget a költségvetési EU-csúcs

Az állam-, illetve kormányfők tanácskozása csütörtök késő este kezdődött. Herman Van Rompuy – a tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke – előzőleg egész nap tárgyalt külön-külön az egyes csúcsvezetőkkel. Ezek alapján éjszakára újabb javaslatokat terjesztett elő, amelyeket aztán a tagállamok a péntek délben újrakezdődött plenáris tanácskozáson véleményeztek, és végül arra jutottak, hogy nem sikerült a szükséges mértékben közelíteni az álláspontokat. David Cameron brit miniszterelnök az eredetileg ezer milliárd euró fölöttire tervezett hétéves keretet 886 milliárd euróra akarta csökkenteni. Nagy-Britannia mellett a hollandok és a svédek voltak a lefaragások legerőteljesebb szorgalmazói.

A németek ennél rugalmasabbak lettek volna, bár ők az EU legjelentősebb nettó befizetői, vagyis Németország esetében haladja meg a közös alapba befizetett nemzeti hozzájárulás a legnagyobb mértékben az ország által támogatások formájában visszakapott összeget. Franciaországnak az volt a fő gondja, hogy megőrizze a mezőgazdasági termelők eddigi támogatásának a mértékét – lévén az első számú haszonélvezője az unió legsúlyosabb kiadási tételét jelentő közös agrárpolitikának. Ez utóbbi elem, az agrártámogatások ügye mellett számos egyéb ponton is kiderült, hogy nem csupán a tervezett költségvetési kiadások főösszegét illetően maradtak fenn nézeteltérések, hanem abban is, hogy milyen arányban osszák el a pénzt az egyes támogatási-fejlesztési programok között.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy felhívta a figyelmet arra: bár a brit követelésnek nem tettek eleget teljes mértékben, a legutolsó tervezetek az eredeti elképzelésekhez képest már így is 80 milliárd euróval megrövidítették a költségvetési keretet. Van Rompuy megfogalmazása szerint a csütörtök-pénteki tanácskozássorozat így is „mutatott annyi közeledési potenciált” a tagállami vélemények között, hogy megfelelő előkészítés után jövő év elején lesz esély a megegyezésre. Általános a vélekedés, hogy a keretköltségvetés ügyében a jövő év elején, januárban vagy februárban újabb uniós csúcstalálkozót tartanak. David Cameron a csúcstalálkozó után azt hangsúlyozta: nem sikerült elég haladást elérni a „pótlólagos kiadások” visszafogásában. „Azokat a kiadásokat, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak, le kell nyesni. Ez történik otthon, ennek kell történnie itt is” – mondta, megismételve azt az érvet, hogy ha a válság időszakában a tagállamoknak takarékoskodniuk kell, akkor ugyanezt kell tennie az uniónak is. Cameron leszögezte: „most nem annak van itt az ideje, hogy a pénzt a büdzsé egyik részéből a másikba tologassuk”.

Angela Merkel német kancellár arra emlékeztetett: ő már korábban is hangoztatta, nem lesz dráma, ha kiderül, hogy ez a csúcstalálkozó csak az első forduló volt. „Az álláspontok még mindig megoszlanak, és ha második menetet akarunk, akkor arra rá kell szánni az időt” – mondta. Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy vélekedett a csúcs után tett nyilatkozatában, hogy meg kellene változtatni azt a rendszert, amelynek alapján a britek jelentős összegeket kapnak vissza az általuk a közös kasszába befizetett, de fel nem használt pénzekből.

Orbán: nem jött létre a megállapodás, és ez előnyös Magyarországnak

Nem jött létre a megállapodás az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről, és ez előnyösebb Magyarországnak, mintha elfogadták volna az Európai Tanács (ET) elnökének javaslatát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalások végeztével pénteken. A kormányfő hozzátette: jó reményekkel várja a tárgyalások folytatását.

A miniszterelnök sajtótájékoztatóján elmondta, hogy legközelebb jövőre lesz lehetőség tárgyalni ezekről a kérdésekről. Orbán Viktor az MTI kérdésére kifejtette, szerinte Magyarország számára előnyösebb az, hogy nem jött létre megállapodás, mint az, hogy ha a Herman Van Rompuy ET-elnök által a megelőző éjjel ismertetett javaslatot fogadták volna el. Herman Van Rompuy éjjel ismertetett javaslatáról a miniszterelnök elmondta: az a megállapodás nem megállapodás, az csak előterjesztés, amely elvezethetett volna egy megállapodáshoz, de mivel nem így történt, „megszűnt létezni”. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a következő tárgyalások alapja már nem ez a dokumentum lesz, hanem egy új előterjesztés, amelynek elkészítésével az állam- és kormányfők megbízták Herman Van Rompuyt.

A miniszterelnök szerint az lett volna a meglepő, ha sikerül megállapodni, mert legutóbb, amikor a hétéves költségvetésről kellett határozni, ez akkor sem sikerült elsőre. „A meglepetés az az, hogy a meglepetés elmaradt” – summázta a kormányfő a tárgyalások megrekedésével kapcsolatos véleményét. A kormányfő az azt firtató kérdésre, hogy mely országok miatt nem jött létre a megállapodás, úgy felelt, hogy a tárgyalás részleteinek ismertetésére senki sem hatalmazta fel, „az ember nem piszkít arra az asztalra, ahonnan eszik”. A magyar álláspont a miniszterelnök szerint a tárgyalások első pillanatától világos volt. „A magyar álláspontnak elvi alapjai vannak, a magyar álláspont érvényesíthető álláspont, és ezért jó reményekkel várjuk a tárgyalások következő fordulóját” – fejtette ki a kormányfő. Az Európai Bizottság által készített keretköltségvetés-tervezet jelentősen, 20-30 százalékkal rövidítette volna meg a Magyarországnak járó kohéziós forrásokat. A felzárkóztatásra fordítható összeg pedig csütörtök éjszakáig minden egyes javaslattal csökkent. Magyar kormányzati tisztségviselők az elmúlt hónapokban több ízben kijelentették: ez nem elfogadható. A Van Rompuy által a csúcstalálkozó előtt lefolytatott kétoldalú találkozók alapján készített javaslat ugyan 10,6 milliárddal emelte volna a kohéziós pénzeket és a kiadási korlátot is megemelte volna, de Magyarország még úgy is jóval kevesebb forráshoz juthatott volna, mint a jelenlegi pénzügyi periódusban.

A 15 uniós tagállamot, a többi között Magyarországot is a sorai között tudó úgynevezett kohézió barátai országcsoport, amely azzal érvelve, hogy ezek a források a növekedésösztönzés a munkahelyteremtés hatékony eszközei, a felzárkóztatási források szinten tartását vagy emelését szerette volna elérni, Orbán Viktor szerint az utolsó pillanatig összetartott, amit a kormányfő a mai magyar modern diplomáciában ritka bravúrnak nevezett. Ez a miniszterelnök szerint jó esélyeket teremt a tárgyalások folytatására nézve. A kohéziós politikát arra találták ki, hogy a szegény országok szegény régióinak a fölzárkózását elősegítsék – jelentette ki a kormányfő, majd hozzátette: véleménye szerint európai elvvel ütközik bármilyen olyan javaslat, amelyben ezek a térségek pénzt veszítenek, miközben a náluk jobb helyzetben lévő régiók nyernek. A miniszterelnök leszögezte, hogy a magyar javaslatokat írásban is benyújtották a tanács elnökségének, ezzel Magyarország világossá tette, hogy mit akar, ami a kohézió barátai előtt sem titok. „Nincs olyan magyar javaslat, amelynek a kohézió barátai közül bárki is a vesztese lenne” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mennyire került magyar szempontból elérhető közelségbe egy esetleges megállapodás az egyeztetéseken, Orbán Viktor azt mondta, nem egyenes vonalú haladást kell elképzelni a tárgyalásokon, hanem a 27 tagország elképzelései „keresztül-kasul” szelik egymást, a tárgyalási rend pedig rendkívül szövevényes. „Ezért könnyen előfordulhat, hogy az ember úgy érzi, hogy már megcsapta az orrát a füstölt kolbász illata, és akkor az utolsó pillanatban kiderül, hogy elfogyott, mire odaér, és vissza kell állni a sor végére” – érzékeltette az egyeztetések menetét Orbán Viktor, aki kifejtette, hogy ezeken a tárgyalásokon, amíg mindenben nincs megállapodás, addig semmiben sincs megállapodás. „Én úgy éreztem végig, hogy biztonságban van az ország, uraltuk a helyzetet (...) tudtuk, hogy mi az, ami nem fogadható el semmiképpen Magyarországnak, és azt meg is akadályoztuk” – jelentette ki sajtótájékoztatóján a kormányfő.