Maradt a bizonytalanság
Pénteken a politikusok csak egy kormányközi egyezséget tudtak kiizzadni Brüsszelben. Az unió alapszerződését legfeljebb márciusban módosíthatják, addig kilenc eurózónán kívüli állam – köztük Magyarország – parlamentje eldönti, csatlakozik-e a szigorúbb pénzügyi előírásokat tartalmazó paktumhoz. Nagy-Britannia ebből kimarad. A mértékadó piacok és szakelemzők keveslik a brüsszeli egyenleget. Az unió megmentésének lehetőségeiről a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatóját kérdezte NEJ GYÖRGY.
– Mi történhetett Orbán Viktorral Brüsszelben? Előtte, Marseille-ben paktumpárti volt, a helyszínen a kimaradók közé sorolták, aztán igent mondott, vagyis időt húz, mint nyolc másik, eurózónán kívüli kormányfő: rábízza a parlamentre a döntést. Ez korábbi politikájának egyenes folytatása, vagy egyszerűen kifáradt, elveszítette a fonalat?
– Az elmúlt másfél év alapján mindkettő igaz lehet. Szabadságharc és fejetlenség. Egy olyan ország, amely a világ termelésének 0,16 százalékát adja, nem mehet szembe 99,84 százalékkal. Ha szembemegy, a magyar társadalom hosszú évekig fizetheti az árát.
– Különvéleménye csak lehet, nem? Az is a százalékoktól, a fajsúlytól függ?
– Ha nem rombolta volna le a bizalmi tőkét az unióval, a külföldi cégekkel és a nemzetközi közvéleményt alakító-befolyásoló intézményekkel és szervezetekkel, akkor lehetne különvéleménye. Uniós elnöksége idején Brüsszelt Moszkvához hasonlította, Tusnádfürdőn Európát a magyarság ezeréves kényszerlakhelyének nevezte, állandó retorikai fordulata a bank- és multiellenesség.
– Nyilván tudatában van saját nézeteinek. Meg annak is, amit a csúcs előtt nyilatkozott, tudniillik hogy az IMF nem fogadja el a hármas teherviselést a lakosság, a vállalatok, illetve az állam között. Nyilván a 0,16 százalékot is sejti. A magyar unortodoxiával nehéz lett volna azonnal beállni a fiskális megállapodásba – nem is vagyunk az eurózonában –, ha elutasítja, akkor meg két perc alatt ledöntenek minket a piacok. Nem tehetett mást, időt kért.
– Történelmi tapasztalat: egy kis ország csak apró lépésenként tudja tágítani a mozgásterét. Ma a magyar gazdaság ezer szállal kötődik a világhoz, az értékesítési és beszerzési piacoktól kezdve a külföldi tőkén és technológián át a nemzetközi pénzvilágig. Ez eleve meghatározza a mozgásteret, de ha van bizalom, kiszámíthatóság és szavahihetőség, akkor ez kínál bővítési lehetőséget is.
– Mindenesetre a szigorú uniós előírások – hiány- és adósságplafon, költségvetés bemutatása, ellenőrzése – jogilag bizonytalanok, kidolgozatlanok. A megállapodás az összkormányzati ambíciók jelzése, és nem végeredménye. Még jobban csökkenti egy-egy ország szuverenitását. Pénzmentő, és nem uniómentő paktum született...
– Évek óta írom, hogy egy kis ország szuverenitása a 21. században nem csökken, nem elvész, hanem átalakul, és a „klasszikustól” eltérő minőséget nyer. Azt is, hogy az unió alapvető átalakításokra szorul. Ez azonban nem jelenti, hogy az európai integrációt fel kellene cserélnünk más szövetségi rendszerre. Azt sem, hogy a fejlett európai országok szociális rendszerét porig kellene rombolni, vagy hogy szabadna a munkaerőpiac rugalmasságát kényszermunkatáborokhoz hasonló módszerekkel elérni.
Európa legnehezebb éjszakája (videó)
