Magyarország rosszul teljesít

- Egyáltalán: van elismerésre méltó gazdasági eredmény az elmúlt négy évből?

– Egy évtizede tart a leszakadás a régiótól. Ez több szempontból felerősödött az elmúlt négy esztendőben. Jó, hogy három százalék alatt stabilizálták a háztartási hiányt. Csakhogy a módszer borzalmas: a 900 milliárdos ágazati válságadó lefagyasztotta a gazdaságot. Helyes, hogy – ha lehet – munkával kell jövedelemhez jutni, ám súlyos hiba volt megnyirbálni a segélyeket. Nem vagyok ellene egy jövedelemösztönző programnak, de egykulcsos jövedelemadót válságban tilos bevezetni, mert attól a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. A modernizációra képes minden nagy szektort őrült válságadók bénítják. Ha nincs elég beruházás, nincs foglalkoztatásbővülés, keresletnövekedés. Emiatt pedig szenvednek a kisvállalkozások. Helyes viszont, hogy a munka törvénykönyvének megváltoztatásával rugalmasabbá tették munkáltatók és munkavállalók megállapodását. Magyarországnak évek óta jelentős a külkereskedelmi többlete, ami jó. Mindez eltörpül azonban a bénító jogbizonytalanság és a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága mellett. Idehaza ma lényegében senkinek sincs biztonságban a tulajdona.

– Nem túlzás ez?

– Igaz, amit mondok. Törvényt hoztak arról: ha egy nemzetgazdasági szempontból fontos beruházásnak útjában áll egy magánház vagy lakás, az elvehető, a tulajdonos kilakoltatható. Majd harminc napon belül kártalanítják. Ha nem tetszik, lehet pereskedni. Tizenhárom új adót vezettek be az elmúlt négy évben, ez nemzetközi összehasonlításban borzasztóan sok. A költségvetést 2012-ben és 2013-ban összesen hússzor módosították. Emiatt Magyarországon csak nagyon óvatosan szabad befektetni. Ezt a külföldi üzletemberek is látják. A magyar kormány a keleti nyitás jegyében Moszkvától Kínáig, Kazahsztántól Szaúd-Arábián át Indiáig körüljárta a világot, de egyetlen komoly befektetést nem sikerült felmutatnia.

– Orbán azzal érvel: Magyarország újszerű válaszokat ad a gazdasági válságra, s ezt egyre több európai ország követi.

– A régió többi országa, a három balti ország, a lengyelek, a szlovákok, a bolgárok és a románok sokkal jobban jöttek ki a válságból, a csehek kicsit jobban, mint mi. Magyarország a legrosszabbak között teljesít.

– Csökkent viszont az államadósság.

– Ez csak látszat. A statisztika szerint picit csökkent a 2010-es év legrosszabb mutatójához képest, ami 82 százalék volt. Most 80 körüli. Ám közben az Orbán-kormány államosította a magán-nyugdíjpénztárakat, kisajátítva hárommillió ember vagyonát, amelyből a GDP 9 százalékának megfelelő vagyonra tett szert, s ennyivel csökkentette az államadósságot. Ez azt jelenti: a magyar államadósság az elmúlt négy évben valójában 7 százalékkal növekedett.

– Ehhez képest a Standard & Poor’s múlt pénteken negatívról stabilra változtatta Magyarország hosszú lejáratú hitelbesorolását.

– Semmi más nem történt: ugyanolyan értékelést adtak, mint a többiek korábban. Ez indokolt, de csak azt jelzi: fél éven belül nem várható leértékelés. Magyarország ezzel együtt még mindig a bóvli kategóriában van: nem ajánlanak minket befektetésre.

– Mégis van valamiféle kiszámíthatóság: a GKI előjelzése szerint is tartható a 3 százalék alatti hiány.

– Az Orbán-kormány megértette: az E- a jelenlegi szabályok szerint akkor tud beleszólni a magyar gazdaságpolitikába, ha a hiány meghaladja a 3 százalékot. A túlzottdeficit-eljárás keretében korlátokat szabhat az unió. Az Orbán-kormány ezért mindenáron tartja a deficitcélt. Megjegyzem: 2015–16-tól az új uniós szabályok szerint Magyarországnak évente plusz egy százalékkal csökkentenie kell majd az államadósságát, pedig akkor már a paksi beruházással is számolni kell.

– A paksi szerződésről a kormány azt állítja: kedvező feltételekkel kötötték. Az ellenzék szerint béklyóba köti a magyar gazdaságot. Mi az igazság?

– Érthetetlen, miért kellett rohanni a szerződéskötéssel. Nincs magyarázat arra sem, miért nem tendereztettünk. Plusz 2400 megawattnyi áram túl sok a magyar energiarendszerben. Súlyos gondot okozhat, ha a két paksi erőmű egyszerre üzemel. Hátrányos, hogy a szerződésben azt vállaltuk: akkor is megkezdjük a törlesztést, ha nem fejezzük be a beruházást, és nincs még termelés.

– Államadósság szempontjából mit jelent a paksi beruházás?

– A GDP 10 százalékára veszünk fel hitelt, ez mindenképpen növeli az államadósságot. 2015–16-ban a beruházás előkészítésével már lesznek költségek, amelyekhez a magunk 20 százalékát hozzá kell tenni. A tőketörlesztés csak 2025-ben indul, addig csak a felvett összeg kamatait fizetjük. Nem vitatom: ezek elég jó feltételek. De versenyben talán jobbat is elérhettünk volna. A jelek szerint az oroszoknak volt sürgős ez a szerződés, nem nekünk. Mi olyan állam felé adósodunk el sok milliárd eurós tételben, amely nagyon keményen szembement a világpolitikában elfogadott alapelvekkel. Ilyen helyzetben még egy 5-10 százalékkal drágább francia, amerikai vagy koreai ajánlat is nagyobb politikai és gazdasági biztonságot jelentett volna Magyarországnak.

– A miniszterelnök szerint az unió süllyed, veszendőben van, nem tud kilábalni a válságból, ezért jobban teszi Magyarország, ha nem oda köti magát.

– Nézzük a tényeket: Európa lassan, sok bajjal, de kifelé tart a válságból. Az északi Európa – a fejlettebb skandináv országok és a német nyelvterület – az átlagnál is gyorsabban fejlődik. Nekünk Ausztriához kellene felzárkóznunk, de ma nagyobb a hátrányunk, mint tíz éve. A visegrádi négyeknek azt ajánlják a szakértők: koncentráljanak az Ausztriával és a balti országokkal való együttműködésre, segítsék az euró stabilizálását és csatlakozzanak a folyamatba, a teljes európai integrációnak legyenek szószólói. És segítsenek megállítani a társadalmi egyenlőtlenséget.

– Magyarország ellenkező irányba tart. Ha nem lesz gazdaságpolitikai fordulat, milyen jövő elé néz a magyar gazdaság?

– Ha így megy tovább, Magyarország tíz év múlva Románia mögött kullog majd, és Boszniával versenyezhet. A balti államok, a szlovákok, a lengyelek 30-40 százalékkal elhúznak előttünk. Pedig Lengyelország 10-15 éve még mélyen alattunk teljesített. Magyarországon abba kellene hagyni az őrült politikai szembenállást. Választás után minden demokratikus politikai erőnek le kell ülnie egy asztalhoz, és összerakni közös tudásunkat. Társadalmi béke és szilárd demokrácia nélkül nincs gazdasági kibontakozás.