Magyarország megharagítja a befektetőket
A bírálat csak megerősíti Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét abban, hogy a saját útján haladjon: a súlyosan eladósodott ország nemzetközi hitelezői tiltakozása ellenére a Magyar Országgyűlés elfogadta a sokat bírált jegybanki törvényt. A kormány egy további képviselőt küld a központi bankba. Ezáltal csökken a bank kormányzójának a kompetenciája. Megfigyelők feltételezik, Orbán ennek segítségével akarja magának biztosítani, hogy hozzáférhessen a jegybank 35-milliárd eurós devizatartalékához.
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor, biztosítja a maga számára, hogy politikai befolyása legyen a jegybankra, és a tulajdon kisajátításával fenyegeti meg a magáncégeket – olvasható Robert Kleedorfer és Paul Trummer cikkében, a bécsi Kurier gazdasági rovatában.
A bírálat csak megerősíti Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét abban, hogy a saját útján haladjon: a súlyosan eladósodott ország nemzetközi hitelezői tiltakozása ellenére a Magyar Országgyűlés elfogadta a sokat bírált jegybanki törvényt. A kormány egy további képviselőt küld a központi bankba. Ezáltal csökken a bank kormányzójának a kompetenciája. Megfigyelők feltételezik, Orbán ennek segítségével akarja magának biztosítani, hogy hozzáférhessen a jegybank 35-milliárd eurós devizatartalékához.
Nem ez lenne az első alkalom, amikor a magyar állam mások vagyonához nyúl. Egy évvel ezelőtt keresztülbokszoltak egy törvényt a Magyar Országgyűlésen, amellyel államosították a nyugdíjpénztárakban levő 10,8 milliárd értékű magánvagyont.
A nemzetközi hitelezők – az EU és a Valutaalap (IMF) – riadót fújtak. A magas államadósság és a rossz gazdasági helyzet miatt szükséges további pénzügyi támogatásról folytatott tárgyalást decemberben megszakították és januárra napolták el. Szakértők meglátása szerint 2012-ben Magyarország rá lesz utalva a külső pénzügyi segítségre. Az országnak legalább 4,8 milliárd euró hitelt kell felvennie.
Fenyegetve
Időközben a Magyarországon tevékenykedő külföldi befektetők is komoly bajba kerültek. Nem csupán azért, mert nekik magasabb adót kell fizetniük, mint a hazai cégeknek, hanem, mert néhányat a de facto kisajátítás is veszélyezteti. Budapest szeretné az ország egész hulladékgazdálkodását magának biztosítani. Ezzel nagy veszélybe kerülhetne az a 20%-kos piaci részesedés, amely felett az osztrák AVE, az ASA és a Saubermacher cégek rendelkeznek.
Ezzel párhuzamosan az ország számos területen képtelen lenne lehívni az EU-támogatásokat, mert hiányzik az saját erő. Többek között ezért sem tűnik túl rózsásnak a konjunkturális helyzet – véli Manfred Gerger, a Burgenlandi Ipartestület elnöke. Gerger azt állítja, hogy „egyes burgenlandi vállalkozók a beruházások leállítását, illetve a székhelyek bezárását tervezik”, és megemlít néhány példát az építőipar területéről.
A növekedés visszaesése
A magyar gazdaság szenved a kormány nemzetieskedő irányvonala miatt. A kormány 2012-re szűk 0,5%-os növekedést jósol. Az ország fizetőeszköze, a forint az idén (2011) már sokat vesztett értékéből, és feltehetően jövőre is tovább fog romlani. Valószínűleg a munkanélküliek jelenlegi 11%-os aránya is tovább fog növekedni, s már csak amiatt is, mert több külföldi cég és bank is bejelentette, hogy jelentősen csökkenti a munkatársak létszámát.
Az államadósság eléri a GDP 82%-át. Orbán már hosszabb ideje szigorú takarékossági irányvonalat követ. 2011 közepén döntöttek arról, hogy a 25%-os áfát 27%-ra emelik fel.
(Kurier, 2011.12.30.)Fordította: dr. Gonda László