London szerint Orbán mégis Matolcsyt jelöli az MNB élére
Timothy Ash a london Standard Banktól úgy látja, Matolcsy György valóban arra hajt, hogy ő legyen a jegybank új elnöke – írja a Bloomberg. A szakértő abból vonta le ezt a következtetést, hogy a WSJ-nek adott tegnapi interjúban a miniszter az MNB részéről kizárta a sokkterápiát, valamint azt, hogy az intézmény a kormány terveit finanszírozza.
Mint Ash írta, a politikus jelenleg is pozicionálja magát a funkcióra és mosolyoffenzívába kezdett, hogy megmutassa: képes megpuhítani a piaci ellenzéket.
Samu János a Concorde-tól ugyanakkor úgy látja, hogy Matolcsy elképzelései igencsak messze esnek attól, ahogyan a központi bank pillanatnyi vezetése felfogja a feladatát. A miniszter olyan irányvonalat szorgalmaz, amely inkább a növekedésre összpontosít, de nem adja fel az inflációs célt és nem állítja fejre a monetáris politikát.
Peter Attard Montalto/Nomura, London/ azt mondja, nagyjából teljesen mindegy, ki is veszi át a Nemzeti Bank irányítását, úgyis azért kerül oda, hogy végrehajtsa a kormány akaratát. A szakember szerint Orbán puha stratégiát alkalmaz majd, így nem lesz robbanásszerű változás az MNB politikájában.
Gabler Gergely/Equilor/ azon a véleményen van, hogy Matolcsy igyekezett megnyugtatni a befektetőket, akiket aggasztott a közelgő vezetőváltás, illetve hogy emiatt a bank netán unortodox eszközöket alkalmaz a jövőben. Az elemző szerint az is kedvezően hatott a forint árfolyamára, hogy Barroso kedvezően nyilatkozott a magyar deficitcsökkentésről. Gabler úgy ítéli meg: a brüsszeli találkozó megerősítette annak az esélyét, hogy Magyarország kikerül a túlzott deficiteljárásból.
A Commerzbank megkérdezett szakértői ugyanakkor bíznak abban, hogy Matolcsy befektetőbarát üzenete nem csupán a jövő hónap esedékes magyar devizakötvény-kibocsátást igyekezett elősegíteni.
Kezdődik a közvélemény megdolgozása: Unortodoxia a királyi rádióban
Ha Matolcsy lesz Orbán jöltje, ha nem, annyi bizonyos: gőzerővel megkezdődött a közvélemény megdolgozása. A cél, hogy a publikummal elhitessék: az MNB-nek nem is az a dolga, ami eddig a dolga volt.
A hirado.hu a Kossuth Rádiót szemlézve a CIB Bank vezető elemzője idézi, aki úgy véli: a válság alatt kiderült, hogy a jegybankoknak azokra a területekre is figyelniük kell, amelyeket a krízis előtt elhanyagoltak.
Stratégiai partnerségre van szükség a kormány és a Magyar Nemzeti Bank között – ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mondta tavaly decemberben a Kossuth Rádióban. A napokban azt is hozzátette, hogy a jegybanknak függetlennek kell lennie a jövőben is, és legfontosabb feladata, hogy kordában tartsa az inflációt. Ahhoz azonban, hogy az ország kilábaljon a válságból, a kormánynak és az MNB-nek együtt kell működnie – hangzott el a G7 című műsorban. Ez a felvetés nemcsak idehaza áll a figyelem középpontjában. A globális válság a hatodik évébe lépett, nyomában pedig örökérvényűnek hitt igazságok dőltek meg, amelyek alól a monetáris politika sem kivétel – mondta a Kossuth Rádiónak a CIB Bank vezető elemzője.
Trippon Mariann kifejtette: a válság előtti több mint két évtizedet az inflációs célkövetés diadalmenete jellemezte. Ha a jegybankok biztosították az árstabilitást, akkor minden tőlük telhetőt megtettek a gazdaságért – tette hozzá.
A szakértő úgy fogalmazott: a válság alatt kiderült, hogy a jegybankoknak azokra a területekre is figyelniük kell, amelyeket a krízis előtt elhanyagoltak. Példaként említette a gazdasági növekedést ösztönző eszközök támogatását. A fejlett jegybankok a válság elején agresszívan csökkentették az alapkamatot, ez a hagyományos eszköz azonban hamar kimerült, egy idő után nem lehetett tovább csökkenteni – magyarázta. Ekkor nem hagyományos megoldások következtek, drasztikusan növelték például a mérlegfőösszegeket. Az EKB esetében elsősorban likviditási intézkedésekről beszélhetünk – jegyezte meg. Az angolszász jegybankok helyzetéről elmondta: a tőkepiacok fejlettebbek, a vállalati szektor finanszírozásában pedig nagyobb szerepe van az értékpapírpiacoknak, mint a kontinentális Európában.
A gazdaságpolitikai vezetők azt hangoztatják, hogy a jegybank függetlensége szent és sérthetetlen, akadémiai körökben ugyanakkor egyre többen kérdőjelezik meg ennek hatékonyságát – jelentette ki Trippon Mariann. A viták ugyan egyelőre elméleti síkon folynak, ám minden paradigmaváltás így indul – tette hozzá. Vannak olyan határvonalak – ilyen például a közvetlen monetáris finanszírozás –, amelyet egyetlen jegybank sem lépett át, és tabunak számítanak. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy a monetáris politika önmagában nem tudja megoldani a válságot. Sokan az inflációs célkövetés haláláról beszélnek, mert egyre nagyobb figyelem irányul a növekedés támogatására – emelte ki.
A CIB Bank vezető elemzője arról is beszélt, hogy a válságkezelésre nincs egységes recept, a monetáris politikának mindig az adott ország sajátosságaihoz kell igazodnia. A fejlett jegybankok esetében nagy, zárt gazdaságokról beszélhetünk, alacsonyabb az eladósodottság szintje, illetve lehet magas az adósság, ha jó az ország hitelminősítése, és ami nagyon fontos, hogy meglegyen a bizalom az ország gazdaságpolitikája iránt – hangsúlyozta. Magyarország ugyanakkor több feltételnek sem felel meg, ezért nem lehet lemásolni a más területeken sikerrel alkalmazott eszközöket – közölte. Ha egy-egy ilyen megoldást változtatás nélkül veszünk át, akkor visszafelé sülhet el a dolog, és károkat okozhat a piacokon, valamint a gazdaságban – mondta Trippon Mariann a Kossuth Rádióban.
