Lesz-e a rubelből világpénz?
„Orosz rubelben történő elszámolási lehetőségek” címmel rendezett konferenciát Budapesten a FÁK Üzleti Klub. A nagy érdeklődés jelezte, hogy a posztszovjet térséggel, mindenekelőtt Oroszországgal kapcsolatban álló magyar cégeket komolyan foglalkoztatja az új moszkvai rendelet, amely szerint január 1-től csak rubelben lehet üzletet kötni orosz partnereikkel.
Az előadásokból egyértelművé vált, hogy a globális pénzügyi válság az orosz pénzügyi rendszer szempontjából új lehetőségek forrásaként jelent meg Moszkvában, elsősorban politikai körökben. Kemény László politológus professzor egyértelműsítette: az orosz vezetők úgy ítélik meg, hogy most jó alkalom kínálkozik globális – de legalábbis eleinte regionális – pénzügyi centrum létrehozására, mindenekelőtt saját fejlődő nemzeti piacukra építve. Erre az utóbbira serkentőleg hatna egy pénzügyi világközpont létrehozása Oroszországban – ellenkező esetben saját nemzeti pénzügyi piacuk akár meg is szűnhet. Ha viszont az elképzelés sikeres lesz, az segítené Oroszország beépülését a nemzetközi pénzügyi szolgáltatási rendszerbe, előmozdítva az orosz kintlévőségek visszaszerzését, s főleg azt bizonyítva, hogy ez a nagyhatalom immár megkerülhetetlen pólusa a poszthidegháborús kor globális integrálódásának.
Dmitrij Medvegyev elnök különösen aktív szószólója az orosz pénzügyi világközpont kifejlesztésének, legutóbb a davosi fórumon fejtette ki erre vonatkozó nézeteit. Szerinte országa gazdaságának – egyébként valóban dinamikus – növekedése reálissá teszi ezt az ambíciót. A gondolat nem új, az államfő már 2008-ban azt szorgalmazta elnöki üzenetében, hogy „gyakorlati lépéseket kell tenni a rubel szerepének erősítéséért annak érdekében, hogy a nemzetközi elszámolások egyik valutája legyen. El kell kezdeni az áttérést a rubelelszámolásra, elsősorban a gázért és az olajért...”
A szavakat tettek követték, ezek közül kiemelkedik a tavaly áprilisi moszkvai döntés, amellyel Alekszandr Volosint, Jelcin egykori bizalmi emberét nevezték ki az oroszországi pénzügyi központ létrehozásán dolgozó munkacsoport vezetőjévé, 48 szakmai feladatot bízva rájuk, és öt évben határozva meg a projekt megvalósításának a határidejét. Tevékenységüket Alekszej Kudrin pénzügyminiszter felügyeli. Szigorúan igyekeznek kézben tartani az inflációt, javítják a tőkevonzó feltételeket, törekszenek összehangolni a szabályozásokat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, mindenekelőtt a G-20-ak döntéseivel.
Természetesen tucatnyi – és elsősorban nem infrastrukturális – feltétele van annak, hogy a pénzügyi világközpont terve Moszkvában valósággá váljon: a makroökonómiai stabilitástól a rubel teljes körű konvertálhatóságáig, a magasan kvalifikált személyi háttértől az adó- és vámrendszer tökéletesítéséig, a célt szolgáló marketing-akcióktól az orosz valuta széleskörű alkalmazásáig a nemzetközi elszámolásokban. Ebben az utóbbiban érvényesülhet is némi tapasztalat, nem is annyira a KGST-ből emlékezetes transzferábilis rubel vonatkozásában, inkább abban, hogy a FÁK országaiban most is játszik bizonyos áthidaló-elszámoló szerepet az oroszok fizetőeszköze.
Miközben Moszkva halad előre a kijelölt cél felé, egyúttal teszteli is a világot: vajon mások is egyetértenek azzal, hogy véget ért a hidegháború? Mert orosz felfogás szerint a pénzügyi központ kialakításának sikere lenne a döntő bizonyíték arra, hogy más hatalmak hajlandók ebben a vonatkozásban is partnernek tekinteni őket. Amennyiben igen, akkor nem ítélik kilátástalannak a próbálkozásukat: a dollár mellé felnőtt az euró – mutatnak rá –, és korántsem zárható ki, hogy hasonló karrier előtt áll még a jen, a jüan, esetleg valamilyen közös pénz, mondjuk Dél-Amerikából.
A fő probléma, hogy mennyiben érdekelt a világ és a nemzetközi pénzügyi konkurencia abban, hogy Moszkva e vonatkozásban (is) megerősödjön. Valószínűleg semennyiben, és ezt azért Moszkvában is látják. Így jelenleg a realisták egy regionális pénzügyi központ kialakítását tekintik a következő években megvalósítható feladatnak, arra számítva, hogy nemcsak a FÁK-térség, de Kelet-Közép-Európa országai is elfogadják a moszkvai törekvést, amelyet a bevezetőben említett új szabályozás (üzletkötés csak rubelben) is nyomatékosít. Azt viszont, hogy a rubel világpénzként funkcionáljon, szakmai és politikai körökben egyaránt esélytelennek tartják – egyelőre…
