Közeleg a fizetésnap
Magyarországon az Orbán Viktor vezette jobboldali nemzeti kormány – még az országos önkormányzati választások előtt – újból a magyar devizaadósok hóna alá akar nyúlni – írja Kathrin Lauer a megjelent cikkében. A cikk a parlamenti szavazás napján jelent meg. Az osztrák újságíró megjegyzi, hogy a Nemzeti Banknak három hete marad a részletek kidolgozására. Az alábbiakban ismertetjük a cikket, amelyben Kathrin Lauer a körülményekről tájékoztatja olvasóit.
Kormányzati adatok szerint a magyar bankoknak összesen közel három milliárd eurót kellene visszafizetniük. Ebből a Raiffeisenre saját számításai szerint 240 millió euró jutna. Az Erste Bank 360 millió eurós költséggel számol. Ezzel egyidejűleg a Nemzeti Bank bejelentette, hogy három milliárd értékben vásárolna forintot a magánbankoktól – ez az az összeg, amelyet a bankoknak kellene visszafizetniük az adósok részére. A jegybank ezen a módon akarja megakadályozni a gyengélkedő forint újabb árfolyamesését.
A visszafizetés arra az összegre vonatkozik, amelyet a bankok az átváltási árfolyam változásai következtében pluszköltségként számoltak fel a hitelfelvevőknek. Jelzálogkölcsönökről van szó, amelyeket svájci frank alapon számoltak ki, de forintban fizettek ki. A hitelből házat, lakást, autót vásárló több százezer magyar nagy része nem volt tudatában annak, hogy az árfolyamváltozás megemelheti a tartozás összegét. Majdnem minden magyar ismer valakit, aki érintett az ügyben. A tízmillió lakosú országban a devizában felvett jelzáloghitelek az egyik legnyomasztóbb szociális problémává váltak.
Orbán azt ígéri, hogy az újraszabályozással egyharmadával csökkenhet a hitelesek banki tartozása. Ez 1,3 millió háztartás számára jelent előnyt, 400 banknak kell fizetnie. A kormány közeli „Heti Válasz” című hetilap még tovább ment, és azt állítja, hogy az adósságok akár 45%-kal is csökkenhetnek. Kiegészítésként a bankoknak megtiltották, hogy 2016 áprilisáig megváltoztassák a kamatot. 2015 végére az összes devizahitelt forint hitellé kellene átalakítani.
A kormány a Bankszövetség tiltakozása ellenére is kemény maradt: a parlamenti szavazás előtt Kurucz Éva kormányszóvivő kijelentette, hogy a Bankszövetség nemtetszése ellenére is keresztülviszik az új szabályozást. A Bankszövetség elpanaszolta, hogy az ehhez hasonló visszamenő hatályú szabályozások megsértik a piaci szabályokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az eltelt 15 évben éppen a jelzáloghitelek voltak a „fellendülés motorjai”, mivel általuk csaknem egymillió család jutott „új, modern lakáshoz”.
Az ellenzék is támogatja
Három hét múlva országos önkormányzati választásokat tartanak. Ez önmagában még nem lehetne oka annak, hogy az ellenzéki pártok nem tiltakoztak az ellen, hogy a bankoknak fizetniük kell. Túl súlyosak a szociális problémák, egyetlen párt sem engedheti meg magának, hogy védelmébe vegye a bankokat. Egyedül a kicsi, balliberális Együtt-PM Szövetség akart tartózkodással tiltakozni. Az MSZP, a legnagyobb baloldali ellenzéki párt bejelentette, hogy feltétel nélkül támogatja a bankokra vonatkozó szabályozást. Az ökoliberális, ellenzéki LMP annak ellenére is megszavazza a törvényt, hogy kockázatos lépésnek tartja a kétéves kamatemelési moratóriumot. Ez lefékezheti a konjunktúrát, és főképpen a kis- és közepes vállalkozásokat veszélyezteti – mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. A bankok tiltakozásul megkopasztásuk ellen megpróbálnak majd a Magyar Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz fordulni- jósolja Róna Péter, az LMP-hez közel álló bankár és elismert gazdasági szakértő.
Orbán politikai retorikájának egyik tartópillére a bankok ellen folytatott harc. Legutóbb mohó „denevéreknek” nevezte a bankokat. Az egész ágazat rossz híre miatt néhány pénzintézet hamut szórt a saját fejére. A kormányhoz közel álló „Magyar Nemzet” napilap azt írta, hogy 206 bank összesen 450 „tisztességtelen” hitelszerződést jelentett be a Nemzeti Banknak.
Wiener Zeitung, 2014.09.24.(Fordította: dr. Gonda László)
Forrás: szervuszausztria.hu
