Költségvetés: így trükköznek Orbánék
A parlament hétfői plenáris ülésén tárgyalják a képviselők az államháztartási- és a költségvetési törvény módosításáról szóló kormányjavaslatot. Ez gyakorlatilag kivenné az Országgyűlés kezéből a büdzsé készítését, és a kormány jogkörébe helyezné át.
Határoznak a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékképzésről is a parlamentben. E tartalék megszorító jellege egyértelművé teszi, hogy a gazdasági szaktárca elszámolta magát, 2011-re fenntarthatatlan büdzsét fogadtatott el a parlamenttel - írta a
Népszava .Az államháztartási törvény 2011-re megalkotna egy új, speciális szabályt is, amelynek értelmében a fejezeti kezelésű előirányzatok az eredeti céltól eltérő kiadások teljesítésére is felhasználhatók lesznek, ha azok év közben merültek fel. Ezáltal lehetővé válik, hogy a kisebb, előre nem látott kiadásokra fejezeten belül találjanak forrást, ami a központi költségvetés tartalékainak elkerülését jelenti.
Az államháztartási- és költségvetési törvény módosítása a különféle fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozik. Amennyiben ezt a módosítást elfogadja a parlament, akkor a kormány, ha szükségét érzi, saját hatáskörben is végrehajthat bármilyen átcsoportosítást - vélte Katona Tamás. A korábbi pénzügyi tárca államtitkára szerint ez példátlan, mint ahogyan az is, hogy február közepén módosítani kell a költségvetést, mégpedig több százmilliárdos nagyságrendben.
Az Országgyűlés előtt lévő jogszabály-módosítások megteremtik annak feltételét, hogy az évközben felmerülő többletkiadások forrását fejezeteken belül, és ne a központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák. Ezáltal nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a fejezeti egyedi ügyek rendezése a központi tartalékok forrásait terheli, miközben a forrás fejezeten belül is rendelkezésre áll. A javaslat újra lehetővé teszi, hogy a kormány döntsön a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványok újbóli felhasználásának engedélyezéséről - olvasható a törvénymódosítás indoklásában.
Ha kiderül február közepén, hogy a költségvetés nem tartható, elég egyértelmű, hogy a gazdasági tárca elszámolhatta magát a költségvetéssel kapcsolatban - vélte Katona Tamás, szocialista országgyűlési képviselő. Megfogalmazása szerint eleve látható volt, hogy néhány módosító indítványt úgy fogadott el a parlament tavaly a költségvetési vitában, hogy annak forrása teljesen bizonytalan volt.
Amikor alkotmányellenesen visszamenőleges hatállyal bevezették a 4 ágazatra kivetett 360 milliárdos különadót, feltehetően nem számoltak azzal, hogy csökkent a társasági nyereségadó. Emellett a személyi jövedelemadónál is jóval kisebb lett a bevétel a tervezettnél, ezért van szükség a 250 milliárdos alapra. Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja a tartalékképzéssel kapcsolatban kijelentette: ha a büdzsé elfogadásakor Orbánék tudták, mi a valós helyzet, akkor a becsapták saját frakciójukat és az országot is. Ha meg nem tudták, akkor viszont máris megbukott a költségvetés.
Az alap létrehozásához komoly megszorítások kellenek. A kormány múlt héten döntött a stabilitási tartalék létrehozásáról: a 250 milliárdos csomag legnagyobb tételét az teszi ki, hogy a kabinet a közvetlenül irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a minisztériumoknál is mintegy 187 milliárd forintot zárol. Az erről szóló rendelet kimondta: a nemzetgazdasági miniszternek február 16-ig kell a kormány elé terjesztenie az államháztartási törvény olyan módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokból irányító szervi hatáskörben az év közben felmerülő, nem jelentős többletkiadást előidéző ügyek rendezhetők legyenek. A törvénymódosításnak lehetővé kell tennie, hogy a kormány megelőző intézkedésként új stabilizációs tartalék-előirányzatot képezhessen, amely a rendkívüli, előre nem látható (kiemelten a vis maior) események miatt jelentkező többletkiadások finanszírozására szolgál - írta a Népszava.
