Kisajátítás? Magyarország fenyegeti az osztrák vállalatokat

Úgy tűnik, hogy a magyar kormány keresztülviszi azt a fenyegetését, hogy de facto államosítja a hulladékfeldolgozást. Ez olyan osztrák cégeket érint, mint például a Saubermacher, az Abfall Service AG (ASA) vagy a felső ausztriai AVE. „Ez a kisajátítással lenne egyenlő” – mondta szerdán a Pressének Frank Dicker, a Saubermacher vállalat elnöke. Információi szerint a parlament már a jövő héten elfogadhatja az erre vonatkozó törvényt. Leo Wintner, az AVE anyavállalatának, az Energia AG-nek a vezetője, a menetrendet illetően semmiféle találgatásba nem kíván bocsátkozni, mert a „magyar kormány kiszámíthatatlan”.

Júniusi bécsi látogatásakor Orbán Viktor magyar miniszterelnök megígérte, hogy párbeszédbe kezdenek az érintett vállalatokkal. „Ilyen megbeszélésekre még nem került sor” - állítja kritikusan Dicker. A Fidesznek Orbán polgári pártjának kétharmados többsége van az Országgyűlésben, és ezzel minden törvényt képes egymaga is elfogadni.

Az ellenzéktől származó adatok szerint gyakran előfordul, hogy a Fidesz kényes témákat hosszas előkészítés nélkül, gyorsított eljárásban hajszol keresztül a parlamenten.

Már 2013-ban életbe kell lépnie a törvénynek

Orbán már 2012 elején bejelentette, hogy újra szabályozzák a hulladékfeldolgozást. A törvénytervezet szerint a szolgáltatásokat csak közszolgálati vállalatok végezhetik vagy csak olyan vállalatok, amelyekben az államnak van többsége.

A szabályozásnak 2013 elején kellene hatályba lépnie. Mivel az átálláshoz a községeknek és a városoknak néhány hónapos előkészületi időszakra van szükségük, a döntéshozatal már ősszel időszerűvé válik. A stájerországi Saubermacher vállalat már több mint 20 éve jelen van Magyarországon, és mintegy 700 embert foglalkoztat. A szomszédos országban a vállalat egyike a legnagyobb szolgáltatónak, és 600 községben tevékenykedik. A Saubermacher közel 30 millió eurót fektetett be a magyarországi üzlet fejlesztésébe. A vállalat elnöke, Dicker szerint az ágazat vonatkozásában akár 100 millió euró értékű befektetésről is szó lehet.

A törvénytervezettel szemben az Európai Szemétfeldolgozó Gazdaság Szövetsége (FEAD) panaszt emelt az EU-Bizottságnál. Ennek következményeként az EU-hatóságok nyáron egy szerződésszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, és egy minden részletre kiterjedő kérdőívet küldtek Budapestnek. Az ASA elnöke, Wolfgang Leitner reméli, hogy a törvényt nem fogadják el addig, amíg az EU tényfeltárói vizsgálatai folynak.

Azonban Orbán magyar miniszterelnöknek már arra az esetre is van egy alternatív terve, ha Brüsszel keresztbe feküdne. Akkor törvényalkotással minden hulladék feldolgozó céget közszolgálati vállalattá alakítana át. Ebben az esetben a vállalatoknak tovább kellene adniuk a nyereségűket az ügyfelek részére. A szemétfeldolgozó vállalatokon túl az áram– és gázszolgáltatókra is vonatkozna ez az intézkedés. „Ebben az esetben számunkra semmi értelme sem lenne a magyarországi befektetéseknek” - mondja Leitner, az ASA elnöke.

Orbántól tartani kell a nemzetközi vállalatokkal szemben gyakorolt eljárása miatt. Szlovénia mellett Magyarországot is súlyosan érintette a gazdasági válság. Az ország súlyosan eladósodott. Orbán azt veti egyes cégek szemére, hogy túl magas profitot gazdálkodtak ki maguknak a lakosság költségére.

A jobboldali populista már a tavalyi évben kezelésbe vette a bankokat, amelyeket törvénnyel kényszerítettek arra, hogy a magánügyfelek svájci frankban felvett hiteleit kedvező árfolyamon váltsák át forinthitelekre. Ezen kívül számos ágazatban különadót vezettek be.

Az EU ebben az esetben tehetetlen?

Az osztrák bankok már hónapok óta fontolgatják, hogy kezdeményezzenek-e jogi lépéseket Magyarországgal szemben. Hogy ez valóban megteszik, annak esélyét Herbert Stepic, a Raiffeisen Bank International elnöke igen csekélynek tartja. Főleg azért, mert a pereskedés évekig is eltartana. De az EU részéről nyújtott támogatás is sok kívánnivalót hagy maga után.

Ennek ellenére az AVE anyavállalatának, az Energia AG-nek az elnöke, Leo Wintner, nagy reményeket fűz Brüsszelhez: „Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy Brüsszel jóváhagyna egy ilyen törvényt. Ez alapjaiban rázná meg a belsőpiacra vonatkozó alapelveket”.

A jobboldali Chávez

A kisajátítást és a kényszerállamosítást mindendig csak Latin-Amerikából ismerte az ember, és soha sem az EU közepében – írja kommentárjában ugyancsak a Die Presse hasábjain Gerhard Hofer.

Amiben a jelenetek hasonlítanak egymásra: A kényszerállamosítás, amelyet a magyar, jobboldali populista Orbán Viktor most a Brüsszelből érkező tiltakozások ellenére valószínűleg radikálisan keresztül fog vinni, emlékeztet egy bizonyos Hugo Chávez módszerére. Csakhogy őt még a nemzetközi olajkonszernek és a nemzetközi finánckapitalizmus elleni ámokfutása miatt körüludvarolták a globalizáció ellenfelei. Itt, Ausztriában is, amikor az EU latin-amerikai csúcstalálkozójának a kísérőprogramjaként 2006-ban Venezuela baloldali populista elnöke a diadalmas fellépését ünnepelte. Végül is, itt nem voltak érzékelhetők kisajátítási politikájának a következményei!

Hat évvel később a magyarok Orbán Viktora idézi ezt fel. Az ország állítólagos kiárusítása elleni hadjárata nem elégszik meg névtelen áldozatokkal. Osztrák vállalatokat, valamint osztrák munkahelyeket érint és veszélyeztet.

Az európai válság és néhány földközi-tengeri ország fenyegető csődjének az árnyékában Magyarország csaknem észrevétlenül az Európai Unió súlyos problémájává nőtte ki magát. És, ha hangosan elgondolkodunk azon, hogy Görögországot ki kell zárni az euróövezetből, akkor az embernek lassanként fel kell tennie a magának a kérdést, meddig maradhatnak még az EU közössége számára elfogadhatók az olyan kormányok, mint amilyen Magyarországé. A változatosság kedvéért Brüsszel végre olyan szankciókat léptethetne életbe, amelyeknek értelmük is lenne.

E-maile: gerhard.hofer@diepresse.com

Fordította: dr. Gonda László