Kemény bírálat: a kormány kétes manővereket hajtott végre

Michaela Seiser felidézte, hogy Magyarország néhány évvel ezelőtt az államcsőd szélén állt, és megjegyezte, hogy a nemzeti-konzervatív kormány már nem akar megélni egy ilyen megaláztatást. Utalt a
kormányváltás után történt erőteljes átalakításokra, és hozzátette, hogy a Fidesz és a KDNP polgári szövetsége újra Kelet-Európa éltanulójává akarja tenni az országot. Megjegyezte, hogy ennek érdekében a kormány „kétes manővereket” hajtott végre. Ezekhez sorolta a 2002 és 2010 közötti kormányfők államadósság miatti megvádolását. Ugyanitt szót tett arról is, hogy ennek az időszaknak a „felelőtlen, osztogató politikája” az „adóssághegyeket” 53-ról 82 százalékra emelte. Kijelentette, hogy Magyarország ezzel a teherrel vált ki az újonnan csatlakozott országok csapatából, akiknek alacsony volt az adósságuk. Felhívta a figyelmet, hogy az adósság kapcsán Orbán Viktor „politikai bűntettekről” beszélt, amelyekért bűnhődni kell. A cikk írója ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy noha az ilyen visszakövetkeztetés praktikus lenne, de a jogállami elvekkel nem összeegyeztethető, mert a maguk idejében ezek a dolgok nem voltak büntethetőek. Ugyancsak aggályosnak nevezte a nyugdíjrendszer második pillérének teljes államosítását.

Leszögezte, hogy ennek célja egy tisztán állami nyugdíjrendszer létrehozása volt. Szerinte ez egy visszafordulás a kommunizmus bukása előtti államközpontú gondolkodásmódhoz, amely kétségeket ébreszt a magántulajdon védelmének szempontjából. Megjegyezte, hogy ez fura egy olyan eredetileg gazdasági liberális párttól, mint a Fidesz. További aggályként vetette fel az állami bérrendeletet, miszerint a bruttó fizetéseket 300 000 forintra kell emelni. Hozzátette, hogy a keresetek négyötöde ez alá esik. Ismertette, hogy azokat a munkaadókat, akik ennek nem tesznek eleget, kizárják a közbeszerzési eljárásokból és állami támogatást sem kapnak majd. Hozzátette, hogy ez leginkább az építőipart fogja érinteni. Seiser szerint ez egy piacidegen megoldás, amely beavatkozik a magánvállalkozások életébe és veszélyezteti a munkahelyeket. Az újságíró aggályosnak nevezte azt is, hogy a kormány privatizáció helyett inkább államosít. Emlékeztetett, hogy az előző kormányok tőzsdére vitték a Posta, a Szerencsejáték Zrt., a MÁV és a BKV részvényeit, hogy ezzel is növeljék tőkéjüket.

Megjegyezte, hogy az MVM ugyanakkor állami kézben maradt. Azt még elfogadhatónak nevezte, hogy a bevételek miatt a Szerencsejáték Zrt. állami kézben maradt. Úgy fogalmazott, hogy ezeket az összegeket a „fejőstehenekre”, a MÁV és a BKV kötelezettségeinek fedezésére használják fel. Seiser a legnagyobb problémának a MALÉV-ot nevezte, amelyről elmondta, hogy 2006-ban privatizálták, az előző évben pedig ismét államosították, hogy elkerüljék az összeomlást. Hozzátette, hogy nehéz komoly befektetőt találni. Szóba hozta az EU-val kötött földvásárlásra vonatkozó moratóriumot. Ennek kapcsán felidézte a földalap létrehozását. Szerinte ennek az a célja, hogy a „szent magyar földre” a külföldiek ne tudjanak spekulálni. Kijelentette, hogy a „külföldi” szó is indulatokat vált ki a kormányból. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti össztermék felét a külföldi befektetők fizetik be és az innováció is tőlük jön. Kiemelte, hogy ezek nagy része Németországból jön.

Emlékeztetett, hogy közülük többen aggodalmukat fejezték ki a jogbiztonság miatt. Seiser szerint, ha őket elriasztják, akkor az ország működésképtelenné válik. Akkor a kommunizmus bukása óta gondosan kiépített jólét még jobban eltávolodna a Nyugattól, eltűnne.

Michaela Seiser szerint Magyarország a befektetők számára bizonytalan terep. Kijelentette, hogy annak ellenére, hogy a 2008-as összeomláshoz közeli állapot után takarékossági intézkedések vannak érvényben,
a közgazdászok szerint az idei évre egy 2 százalékos gazdasági növekedés várható. Megjegyezte, hogy a forint árfolyama az euróval szemben 270-es áron stabilizálódott. Kiemelte, hogy az idei évre tervezett költségvetési hiány 3 százalék. Emlékeztetett, hogy a kormány megfelelő adóemeléssel akarja szanálni az államháztartást. felidézte, hogy a kormány nemzetközi összehasonlításban is magas bankadót vezetett be. felidézte, hogy különadókat róttak ki az energiavállalatokra, a telekommunikációs szektorra és az élelmiszerláncokra.

A cikkben nyilatkozott Petr Zajic Pioneer Investments Austriától elmondta, hogy Magyarország jó úton halad, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget, de így is maradnak kockázatok. Hozzátette, hogy hiány még bővülhet, hiszen az előzetes, júniusi adatok alapján a hiány átlépte a 2, 94 százalékos szintet. Henning Eßkuchen a bécsi Erste Group elemzője elmondta, hogy Magyarország még mindig egy törékeny piacnak számít, mert érzékeny németországi exportra, az erősödő svájci frankra és a gyenge hazai fogyasztásra. Hozzátette, hogy bízik abban, hogy a kormány újra talpra állítja az országot. Peter Reichel a hamburgi Berenberg East European Equity Selection Fonds munkatársa elmondta, hogy főleg a magánháztartások küzdenek a magas eladósodottságuk miatt. Szerinte a frank forinttal szembeni leértékelés további nyomást jelentene a háztartásokra és a bankokra nézve. Hozzátette, hogy ez ellenszelet jelentene a befektetőknek. Részletesen kitért az értéktőzsde teljesítményének elemzésére. Zajic elmondta, hogy amennyiben az USA gazdasági helyzete és az európai hitelválság nem romlik, akkor a BUX emelkedést is produkálhat. Arra is kitért, pozitív bázishatások is adódhatnak.